Az orgazmuszavarokról

Az orgazmuszavarokról

A vágyfázis zavarai és az izgalmi szak zavarai után négyrészes szexuálterápiás sorozatunk harmadik fejezetében dr. Kohári György segítségével az orgazmuszavarok témakörét járjuk körül. Szerencsére ezekre a problémákra is van megoldás.

A szexuálterapeuta (aki alapvetően pszichológus vagy pszichoterapeuta) az a személy, aki segíthet megoldani a szexualitással kapcsolatos problémákat, a pszichoterápia, a párterápia és a szexuálterápia eszközeit alkalmazva. A segítségnyújtás beszélgetéseken és házi feladatokon, időnként pedig bizonyos segédeszközökkel végzett bemutatókon alapul. A siker kulcsa a kliensek kezében (érzéseiben, gondolkodásában) van. A terapeuta csak segít megtalálni az utat a boldog szexuális élethez.

A beszélgetések során a pár részletesen mesél a problémájáról. Fontos, hogy a pár tagjai magukban és egymás között is tisztázzák, majd hangosan meg is fogalmazzák, hogy mit szeretnének elérni. A terápiának akkor van értelme, ha a pár célja az, hogy közösen fejlődjenek, és együtt legyenek boldogok.

Férfi és női orgazmus

A férfiak és a nők orgazmusélménye sok szempontból különbözik. Először is: ha a férfi a csúcsra ér, annak - általában - egyértelmű bizonyítéka van. A nők esetében ez nem annyira nyilvánvaló. Ráadásul a hölgyeknél a szakemberek inkább egy skáláról beszélnek, amelynek egyik végén a kellemes tetőzési fázis ("már majdnem a csúcs"), a másik végén pedig a valódi orgazmus található. Több tanulmány is igazolta, hogy a nők nem mindig tudják egyértelműen megkülönböztetni ezt a két végletet, élményük sokszor valahol a kettő közé tehető.

Milyen fajta?

Aztán itt van a vaginális-klitorális (hüvelyi vagy csiklói) orgazmus kérdése. Bizonyos hiedelmek, sémák és elvárások alapján sokan azt gondolják, hogy a hüvelyi úton elért csúcs magasabb rendű, mint a másik fajta kielégülés. Ez nem így van, a két érzés egyenértékű (ha van értelme egyáltalán értékről beszélni, hisz itt inkább élményekről van szó, amelyeket nem kell mindenáron összehasonlítani). A statisztikák azt mutatják, hogy a nők 80 százaléka csak klitorális orgazmushoz képes jutni, míg csupán 20 százalékuk tudja átélni a vaginális kielégülést is. Valójában mindkét esetben ugyanazok az agyi folyamatok játszódnak le, így magának az élménynek nincsen több típusa. Természetesen az egyéni igények mentén lehet törekedni egyik vagy másik készség elsajátítására (létezik a vaginális orgazmus elérését célzó orgazmustréning is), lehet játékosan kísérletezgetni, de tény, hogy pusztán a hüvelyi úton elért kielégülés hiánya nem számít orgazmuszavarnak.

Női orgazmuszavar

Késői orgazmusról beszélünk akkor, ha az orgazmus tartósan vagy ismétlődően nagyon sokára következik be a szexuális izgalmi fázist követően. Gátolt orgazmus (vagy anorgazmia, orgazmusképtelenség) áll fenn akkor, ha az orgazmus egyáltalán nem következik be.

Az orgazmuszavarokról

Egyes felmérések szerint a nők 10-15 százaléka soha életében nem él át egyetlen orgazmust sem. Ugyanennyi azoknak a száma, akik rendkívül ritkán jutnak el a szexuális kielégülésig. A nők fele azonban rendszeresen részesül a "kis halálban".

A női orgazmuszavarok hátterében sokféle ok állhat. Ha a nő alsóbbrendűségi érzéssel küszködik, ha negatív az ön- és a testképe, akkor aligha képes magát vonzónak érezni, nem tud felszabadultan örülni a szexualitásnak. Minél inkább "jó kislány" egy nő, azaz minél inkább az engedelmesség, a passzivitás jellemzi, annál valószínűbb az orgazmuszavar előfordulása. A kontrollvesztéstől való félelem is gyakori. Súlyos múltbéli traumák, erőszak vagy szexuális kihasználás is állhat a háttérben. A kapcsolaton belüli helytelen kommunikáció (megaláztatás), alkalmazkodási képtelenség, a kölcsönösség hiánya is sokat ronthat a helyzeten.

Megoldás nőknek

Az okok feltérképezése után elképzelhető, hogy a terapeuta "házi feladatot" ad fel. Ha az illető nincs tisztában a saját anatómiai felépítésével, akkor először tapasztalatokat kell gyűjtenie saját magáról. Az orgazmus eléréséhez a terapeuta esetenként segédeszközöket ajánl, amelyek segítségével a férfipartner is megtanulhatja, mi és hogyan esik jól a kedvesének. Létezik orgazmustréning is, amely során a nő közelebb kerülhet annak elsajátításához, hogy miképpen juthat el a kielégülésig - hiszen ez nem csupán a másik fél felelőssége.

Azoknak a pároknak lényegesen könnyebb megtalálniuk a megoldást, akik az ágyban is nyíltan tudnak kommunikálni egymással. Sok nő úgy "hidalja át" a problémát, hogy megjátssza az orgazmust. Ez semmiképpen sem jó megoldás. A probléma oka ilyenkor rejtve marad, sőt rögzül, hiszen a férfi úgy érezheti, minden úgy jó, ahogy van. A pár szexuális életére rányomja a bélyegét az őszintétlenség.

Siető férfiak

A férfiak zavaraira két véglet jellemző: vagy túl korán következik be az orgazmus, vagy megkésve.


Az orgazmuszavarokról

Korai magömlésről (latinul: ejaculatio praecox) beszélünk akkor, ha az ejakuláció tartósan vagy ismétlődően már minimális szexuális stimuláció hatására is, az illető akarata ellenére bekövetkezik. Szorosabb értelemben véve korai a magömlés, ha már a pénisznek a hüvelybe való bevezetése előtt, közben vagy közvetlenül utána megtörténik. Tágabb értelemben azonban minden olyan eset korai ejakulációnak tekinthető, amikor a férfi szándékaihoz képest túl korán ér el a csúcsra.

Az ejaculatio praecox a leggyakoribb orgazmuszavar, a férfiak legalább negyedét érinti.

Ha evolúciós távlatokból tekintünk a korai magömlésre, megállapíthatjuk, hogy bizonyos esetekben előnnyel járhatott: a főemlősök között, ha egy hím a vezérhím figyelmét elkerülve gyorsan képes volt "lecsapni" egy nőstényre, nagyobb eséllyel nemzett több utódot. Veszélyes körülmények között szintén az járt jól, aki hamar végzett.

Ma azonban a korai magömlés hátterében szinte mindig lelki ok áll! (Kivéve talán egy biológiai altípust, amikor a makk kivételesen érzékeny.) Jellemző, hogy a tapasztalatlan, fiatal férfiak hamar "elmennek", hiszen még járatlanok az orgazmus szabályozásában. Különösen, ha korábban - esetleg azért is, mert a fiúközösségben ez volt a "menő" - a minél gyorsabb önkielégítéshez szoktak hozzá (Fiúk között nem ritka a "maszturbációs verseny", ami épp ezt a rossz beidegződést erősíti.) A legfőbb bűnös azonban a stressz. Akár a munkahelyi gondok, akár a párkapcsolati problémák oda vezethetnek, hogy a férfi úgy érzi: "Essünk túl rajta!" A stressz rövid távon és enyhe formában stimuláló is lehet, a tartós és fokozott stressz azonban rontja a szexuális funkciót.

Késő férfiak

A másik véglet a gátolt magömlés vagy megkésett ejakuláció. Ez akkor fordul elő, ha a férfi a normális szexuális vágy és a megfelelő izgalmi állapot ellenére sem tud eljutni az orgazmusig, vagy csak hosszú idő után. Ez a zavar meglehetősen ritka, csupán a férfiak 1-3 százalékát érinti.

A háttérben többnyire valamilyen félelem, szorongás áll: például a merev vallási előírások okozta bűntudat, a teherbe ejtéstől való félelem, a teljesítménykényszer vagy korábbi szexuális traumák emléke.

Ennek az orgazmuszavarnak szervi vagy vegyi oka is lehet, például az alacsony tesztoszteronszint, a gerincvelő-sérülés vagy valamilyen, a szimpatikus idegrendszer működését gátló hatóanyag, például bizonyos gyógyszerek. Utóbbiról azért is fontos beszélni, mert gyakori, hogy a férfi tapasztalja ugyan a gyógyszerszedés következtében fellépő szexuális problémát, de nem mondja el a kezelőorvosnak, miközben abbahagyja a gyógyszer szedését, és így súlyos betegségek maradnak megfelelő kezelés nélkül. Amennyiben gyógyszerszedés mellett szexuális panaszok lépnek fel, ezt feltétlenül meg kell beszélni a kezelőorvossal, aki majd módosít a terápián!

Megoldás férfiaknak

A korai magömlés kellő gyakorlással megszüntethető. Az úgynevezett szenzoros motorizációs tréning során a férfi megtanulhatja, hogyan késleltetheti az ejakulációt. Ha maszturbálás közben az orgazmushoz közeli állapotban, de még a magömlés előtt megáll, izgalmi szintje kicsit csökken. Ekkor újrakezdheti az ingerlést, majd újra meg kell állnia, és így tovább. Hasonló módszeren alapul a péniszakklimatizációs technika, csak a pár ezt már együtt gyakorolhatja: a pénisz a hüvelyben van, de a férfinak az orgazmus közeledtével abba kell hagynia a mozgást, majd az izgalom csökkenését érezve folytathatja azt. Eredményre vezethet még az elszorításos technika (a makk tövénél alkalmazott erőteljes nyomás késleltetheti a magömlést), illetve a herék visszatartása (felhúzódásuk megakadályozása) is.

Szakértőnk figyelmeztet arra, hogy bár a szexuálterápiás technikák megtalálhatóak az interneten vagy egy-egy magazinban is, ez nem jelenti azt, hogy bárki használni is tudja ezeket. Jó, ha a terapeuta szakmai kontrollja mellett történik a kezelés, és ő határozza meg, mennyi "gyakorlás" után léphet tovább az egyén vagy a pár egy következő fázisra. Ő a tapasztalataikról is megkérdezi a partnereket: mit éreztek, mire gondoltak egy-egy helyzetben. (A szexuális viselkedésről való beszélgetés és egymás jobb megismerése a partnerek számára fokozza a szexuális élményt.) Ha egy új készség már bevésődött, akkor érdemes tovább haladni.

Sorozatunk korábbi cikkeit - Nem megy a szex? Van segítség! és A szexuális izgalomról címmel - keresse az egeszsegtukor.hu portálon!

A Masters-Johnson gyakorlatok

Az érzéki fókuszgyakorlatok egymásra épülő fázisokon alapulnak:

  1. A partnerek simogatják egymást, de nem érinthetik a nemi szerveket.
  2. A partnerek mindenhol kényeztethetik egymást, immár a nemi szervek területén is, de még nincs orgazmus.
  3. A pénisz bekerülhet a vaginába, a nőnek a csúcsra is el szabad jutnia, de a férfinak még nem.
  4. Mindketten eljuthatnak az orgazmusig.

Orgazmus, a "kis halál"

Néhány évszázaddal ezelőtt úgy vélték, hogy a túl sok szex halálhoz vezethet. Elődeink az orgazmus jeleiből logikusan következtettek arra, hogy ez olyasmi, mintha a halál egyik fajtája lenne. Nem véletlen, hogy a francia elnevezés nyomán - la petite mort - kis halálnak is nevezzük az orgazmust. Valóban, a szexuális élvezet tetőfokát egyfajta "kómában" éljük át. Amikor kutatók a női agy működését vizsgálták PET-készülékkel, azt találták, hogy a szexuális gyönyör másodperceiben egy mély, relaxált állapot következik be, miközben az agy félelemért, aggódásért, szorongásért felelős része szinte teljesen kikapcsol. Talán ez a nyugodt, ellazult állapot annak is a záloga, hogy a női testben időközben útjukra induló spermiumok minél nagyobb eséllyel juthassanak a petesejt közelébe, hogy egyikük megtermékenyítse azt!

A sorozat többi részét itt találja:

Vágyfázis zavarai

A szexuális izgalomról

Fájdalmasszex-szindrómák
Kapcsolódó írások
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek