Hirdetés
Az ideális alvásidő

Az ideális alvásidő

Azokban az emberekben, akik a szundikálásokkal együtt naponta hét óránál többet, illetve kevesebbet alszanak, megnő a szív-érrendszeri megbetegedések kockázata. Ha valaki napi öt óránál kevesebbet alszik, esetében több mint duplájára emelkedik az angina, a szívkoszorúér-betegség, a szívroham és a stroke kockázata - derül ki a Nyugat-Virginia Egyetem (WVU) orvosi karának a Sleep szakfolyóiratban közzétett kutatásából.

Hirdetés
Hirdetés

Ráadásul a napi hét óránál több alvás is megnöveli a szív-érrendszeri megbetegedések kockázatát. A legalább napi kilenc órát alvó résztvevők esetében a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának valószínűsége másfélszerese volt a hét órát alvókhoz képest.

A legnagyobb kockázatnak azok a 60 éven aluli felnőttek vannak kitéve, akik öt órát, vagy ennél kevesebbet alszanak naponta. Esetükben a szív-érrendszeri megbetegedések kockázata több mint háromszorosára nő a napi hét órát alvókhoz viszonyítva. Az öt óránál kevesebbet alvó nők esetében két és félszer nagyobb a szív-érrendszeri betegségek valószínűsége, mint a hét órát alvókban.

A kevés alvás az anginával hozható összefüggésbe, ugyanakkor a túl kevés és a túl sok alvás a szívrohammal és a stroke-kal áll kapcsolatban. A Sleep folyóiratban megjelent másik tanulmány azonban azt mutatja, hogy az általában keveset alvók esetében az időnkénti hosszú alvás jótékony hatást gyakorol. Ebben a tanulmányban David Dinges, a Pennsylvaniai Orvosi Egyetem kutatója azt mutatta ki, hogy azoknak, akiknek alvását öt napig súlyosan akadályoztatták, lassabb a reakcióideje, és rosszabb a koncentrációs készsége. Egy napi regeneráló alvás után azonban az alváshiányos résztvevők ébersége jelentős mértékben javult.

Az Anoop Shankar vezetésével végzett, az alvás és a szív-érrendszeri megbetegedések összefüggését vizsgáló tanulmány egy 2005-ös országos amerikai felmérés 30 ezer résztvevőjének adatait elemezte. Az eredményeket az életkor, a nem, a rassz, a dohányzás illetve alkoholfogyasztás, a kövérség illetve soványság, valamint a fizikai aktivitás illetve ülő életmód tényezői alapján is kiigazították. A túl sok illetve túl kevés alvás és a szív-érrendszeri megbetegedések közötti erőteljes összefüggés pedig még azután is egyértelműen megmaradt, hogy az elemzésből a magas vérnyomásban, cukorbetegségben vagy depresszióban szenvedő személyeket kizárták.

A tanulmány szerzői nem tudják megmagyarázni az ok-okozati összefüggést az alvás időtartama és a szív-érrendszeri betegségek között, de szerintük az alvás időtartama az endokrin- és az anyagcsere-működésekre gyakorolhat hatást, az alváshiány pedig a glükóztolerancia romlásához, az inzulinérzékenység csökkenéséhez és a vérnyomás megnövekedéséhez vezethet, melyek mindegyike megnöveli az artériák elmeszesedésének kockázatát.

Az amerikai alvástársaság ajánlása szerint a felnőttek többségének naponta hét-nyolc óra alvásra van szüksége. Shankar azt javasolja, hogy az orvosok vizsgálják meg az alvás időtartamának változását is, amikor egy beteg szív-érrendszeri kockázatát értékelik, és a közegészségügyi programoknak az alvás minőségének és mennyiségének javítására is ki kellene térniük.

Forrás: Medipress

Hirdetés
Hirdetés
Kapcsolódó gyógynövények
Hirdetés
Pirula Trend