Hirdetés
Az emlékezetkiesés

Az emlékezetkiesés

Többek között azért is nehéz az amnézia objektív leírása, mert nem igazán lehet eldönteni, hogy maga a jelenség egy egységes kórkép, avagy különböző zavarokat foglal magába.

Hirdetés
Hirdetés

A központi idegrendszer melynek része a gerincvelő és az agy igen érzékenyen reagál a sérülésekre. Azonban hatékony védelemmel rendelkezik a mindennapi életben általában jelentkező erőhatásokkal szemben. Így nem okoz agykárosodást az utazás közben fellépő gyorsulás, a zökkenések, a tornaórai ugrálás, de a futás sem.

A zárt, csontos koponyán belül az agy az agyfolyadékban lebeg, és minden irányból egy vékony folyadékréteg veszi körül. Ennek következtében bárhonnan is érje ütés a koponyát, annak energiája az agy teljes felületén oszlik el, kevésbé károsítva így az idegsejteket. Az agyállomány leggyakrabban az ütés helyén, vagy az azzal szemközti területen sérül meg, mivel tehetetlenségénél fogva nekicsapódik a koponyacsontnak.

A koponyát érő ütés gyakran okoz agyrázkódást. Ez egy eszméletvesztéssel járó kórkép, melyet az agy működési zavara jellemez, annak látható szerkezeti elváltozása nélkül. A sérült általában nem emlékszik a baleset körülményeire, esetleg az azt követő néhány másodpercre vagy percre. Ezt nevezzük emlékezetkiesésnek, más szóval amnéziának.

A sérüléses eredetű emlékezetkiesés vonatkozhat a balesetet közvetlenül megelőző időszakra. Az esetek döntő többségében ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a sérült a baleset előtti utolsó pillanatig eszméleténél volt, mégis kiesik az emlékezetéből ez a néhány másodperces vagy perces időszak. A sérült elmondja, hogy pl. otthonról elindult, emlékszik, hogy eljutott az adott kereszteződésbe, de arra már esetleg nem emlékszik, hogy gépkocsijával mondjuk egy villanyoszlopnak ütközött, miután félrerántotta a kormányt, hogy kikerülje a hirtelen úttestre lépő gyalogost. A baleset előtti időszakra terjedő emlékezetkiesés orvosi neve az anterográd amnézia.

Létezik úgynevezett retrográd amnézia is. Ebben az esetben az emlékezetkiesés a sérülést követő tudatzavart vagy eszméletlenséget követő időszakra terjed.

Az amnézia pontos oka nem ismert. Az biztos, hogy a koponyasérülések okozhatnak amnéziát, és ez rendszerint csak percekig, órákig tart, és kezelés nélkül is elmúlik. Súlyos koponyasérülés esetén azonban az amnézia maradandó is lehet.

Rövid ideig tartó (néhány órás) amnéziát eredményezhet még az agy bizonyos területeinek, pl. agyér-elmeszesedés, agyérgörcs kapcsán kialakuló átmeneti keringészavara. A migrén is átmeneti keringészavar útján okozhat emlékezetkiesést. Hasonlóan rövid ideig tartó amnéziát okozhat nagy mennyiségű alkohol fogyasztása, bizonyos altatók szedése. Az ilyen, rohamokban jelentkező amnézia után a zavartság gyorsan múlik, és a felépülés rendszerint teljes.

Az amnézia során károsodhat a pillanatnyi, a rövid és a hosszú távú memória. A pillanatnyi memória a néhány másodperccel korábbi, a rövid távú memória a néhány napig terjedő időszak, míg a hosszú távú memória a régmúlt eseményeit tárolja.


Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend