Hirdetés
Az emberiség legősibb élelmiszere

Az emberiség legősibb élelmiszere

Amikor elropogtatunk egy kekszet, piskótát, illetve ostya- vagy müzliszeletet, akkor az emberiség legalapvetőbb és legrégibb élelmiszeréből, gabonafélékből készült élelmiszert fogyasztunk, amelyek révén rengeteg értékes tápanyag kerül a szervezetünkbe.

Hirdetés
Hirdetés

A teljes értékű gabonában megtalálható élelmi rostok például számos pozitív élettani hatásuk mellett, segítik emésztésünket, ezáltal pedig jó közérzetünk megteremtését.

Egy közelmúltban készült európai uniós tanulmány szerint, a magyar fogyasztók 94%-a tudja, hogy a gabonafélékből és a teljes kiőrlésű gabonákból készült minőségi élelmiszerekből nagyobb mennyiség fogyasztását ajánlják a táplálkozási szakértők a kiegyensúlyozott táplálkozás érdekében. A pozitív élettani hatásainak e kimagasló ismertsége, valamint a magasabb rosttartalmú kekszek fogyasztásának évek óta tartó növekedése ellenére azonban, keksz, piskóta és müzliszelet fogyasztásunk mértéke, még jócskán elmarad az EU "keksz és müzli nagyhatalmainak" tekinthető Anglia, Dánia, Portugália, Olaszország és Belgium, vagy éppen az átlagot képviselő Németország müzliszelet és kekszkedvelőinek étvágyától.

Az emberiség legősibb élelmiszere

Mi magyarok az elmúlt évben kekszekből, ostyaszeletekből és piskótákból átlagosan fejenként mintegy 4,8 kg-ot, az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő müzliszeletekből pedig mindössze évente 10 dkg-ot ropogtattunk el. Az esetek többségében tradicionális hazai, illetve ismert nemzetközi márkákat részesítünk előnyben.

Miért gabona?

A gabonafélék, valamint az abból készült ételek, az emberiség egyik legősibb, de bizonyítottan legalapvetőbb és legnagyobb mennyiségben fogyasztott élelmiszerei. Nem meglepő tehát, ha az aratás kezdetét és végét minden kultúrkörben és társadalomban mind a mai napig megünneplik. Hazánkban, a hagyományok szerint az aratás kezdő napjaként június 29-ét Péter, Pál napját tartják számon, befejezését pedig az új kenyér ünnepéhez, augusztus 20-hoz kötik.

A gabonafélékből készült ételek és édességek, így a minőségi kekszek, ostyaszeletek, piskótafélék és müzliszeletek révén, olyan értékes élelmi rostok kerülnek szervezetünkbe, amelyek jótékony hatásúak emésztésünkre. A gabonamagvak héja elsősorban vízben nem oldódó rostokat, (cellulózt, hemicellulózt, lignint) tartalmaz. Ezek a ballasztanyagok részt vesznek a normális bélműködés fenntartásában. Bőséges folyadékbevitel mellett ugyanis megnő a térfogatuk, és lerövidítik a salakanyagok bélrendszeren való átjutási idejét. A kiegyensúlyozott táplálkozás megteremtésében és egészségünk megőrzésében fontos szerepet játszanak a vízben oldódó rostanyagok (elsősorban a zabra jellemző béta-glukán) is, hiszen csökkenthetik a koleszterin- és a vérzsírszintet, s mindemellett egyenletesebbé teszik a vércukorszintünket is.

"A gabonafélékből készült édességek széles választékot és választási lehetőséget kínálnak a fogyasztóknak. Örömmel tapasztalható azonban, hogy a magyar vásárlók még a gazdasági válság ellenére is a termékek minőségét tartják az egyik legfontosabb szempontnak" - mondta Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke. "Döntési szempontjaink átrendeződése következtében a gazdag élelmi rosttartalmú kekszek, ostyák, piskóták és müzliszeletek mára már táplálkozásunk szerves részévé váltak, kiegyensúlyozottabbá téve ezzel étrendünket és tápanyagbevitelünket" - tette hozzá a szakember.


Mi, mennyi és mennyiért kerül a kosarunkba?

Mi, magyar fogyasztók tavaly mintegy 23,8 milliárd forint értékben vásároltunk kekszeket, ostyaszeleteket és piskótákat. Ezen belül a legtöbbet az ún. alap kekszekre és, ostyaszeletekre költöttük. Ezeket követik a jó öreg háztartási kekszek, mártott kekszek, és piskóta féleségek. A kekszeken és piskótákon túlmenően jelentős összeget költöttünk müzliszeletekre, amely kategóriában legnépszerűbbek a gyümölcsös ízesítésű termékek.

Habár ezek az értékek magasnak látszanak, európai uniós összehasonlításban mégis alacsony fogyasztási értékeket takarnak. 4,8 kg / fős tavalyi keksz, ostyaszelet és piskóta fogyasztásunkkal jócskán lemaradva követjük az angol (9,6 kg/fő), a dán (9,58 kg/fő), a portugál (9,3 kg/fő) és az olasz (9,29 kg/fő) kekszkedvelőket. Sajnos a müzliszelet mezőnyben sem állunk sokkal jobban, 10 dkg-os fejenkénti átlagfogyasztásunk szinte alig kerül fel az európai térképre.

A gabonafélék táplálkozástani szempontból a legfontosabb táplálékaink közé tartoznak. A gabonafélékből készült élelmiszerek jótékony hatását magas összetett szénhidráttartalmuk adja. A gabonaszemekben E-vitamin, valamint különösen a teljes kiőrlésű gabonák esetében értékes B-vitaminok találhatóak. Ezen kívül jelentős az ásványianyag-tartalmuk is: kálium, foszfor, magnézium, kalcium és szelén is található bennük. A magas rosttartalmú termékek rendszeres fogyasztása mellett rendkívül fontos, hogy gondoskodjunk a bőséges folyadék beviteléről, mert a rostok vizet kötnek meg, s csak megduzzadva tudják kifejteni éhségérzetet csökkentő, "laktató" hatásukat.


A kekszek élettani hatásairól

Mára a finom piskótafélék és a gazdag élelmi rost tartalmú kekszek a mindennapi táplálkozásunk fontos részévé váltak. Az élelmi rostban gazdag, kiegyensúlyozott tápanyagtartalmú étrend (melyben helyet kaphatnak az egyre népszerűbb teljes kiőrlésű gabonákból készült termékek, közöttük a teljes kiőrlésű kekszek) fogyasztása rendszeres testmozgás mellett csökkentheti az elhízás kockázatát, valamint védőhatást fejthet ki a szív-érrendszeri betegségekkel, bélrendszeri rosszindulatú daganatokkal és a 2-es típusú cukorbetegséggel szemben.


A müzliszeletek és gabonapelyhek élettani hatásáról

A müzlihez felhasznált gyümölcsök kitűnő ásványianyag-forrásnak számítanak, emellett az olajos magvak biztosítják a rendkívül fontos telítetlen zsírsavakat. Ajánlatos minél gyakrabban reggelire müzlit fogyasztani, de napközben is praktikus táplálékforrás egy-egy gabonapehely-, vagy müzliszelet, amit bármikor elővehetünk táskánkból, ha megéhezünk.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend