Az ember, mint Teremtő
A klónozás rengeteg kérdést vet fel: vannak, akik tudományos csodának tartják, míg mások úgy vélik, nem jó, ha az ember Istent játszik. Dolly bárány, az első klónozott emlős a a fajtársaihoz képest korábban pusztult el a korai sejt- és testöregedés miatt, mert sejtmagját egy idősebb báránytól kapta. Felmerül a kérdés: a klónozás a tudomány csodája vagy veszélyes játék a természettel?
A klónozásról már több évtizede olvashatunk, de ami húsz éve még csak a tudományos-fantasztikus regények lapjain volt elképzelhető, addig ma már azt találgatjuk, vajon igaz-e a bejelentés az első klónbébik megszületéséről.
De mi is az a klónozás?
Mikor ezt a szót halljuk, több, egymástól eltérő módszerre is gondolhatunk, a közös ezekben csupán az, hogy ivaros szaporítás nélkül történik az átörökítés. Az első híres klónozott emlős, Dolly bárány 1996-ban, úgynevezett nukleáris transzferrel született. Az eljárás lényege, hogy a már osztódásnak, specializálódásnak indult sejtek sejtmagját kicserélik. Ezután egy béranyára van szükség, hogy kihordja és szabályosan megszülje a mesterségesen létrehozott utódot. Ebben az esetben merült fel először a telomerek problémája. Dolly azért öregedett fajtársainál gyorsabban, mert sejtjei az átlagos 50-100 osztódásnál kevesebbre voltak képesek. A sejtmag, amit kapott, egy többéves birkáé volt, így Dolly újszülötten is különbözött hagyományos módon született társaitól.
A korai sejt- és testöregedés veszélye mindig elkíséri a klónozottakat, bár a világ első emberi klónokat létrehozó szervezete megpróbálta megkerülni a gondot. A több csecsemő közül, akik állításuk szerint e módszerrel születtek, vannak olyanok, akik nem szüleik, hanem testvéreik másolatai. Hogy ez kivédi-e a Dollynál tapasztalt gondot, azt majd az idő dönti el.
Más módszer, és más etikai problémákat vet fel a molekuláris klónozás. Ebben az esetben a kívánt molekula adatait egy hordozó segítségével bejuttatják a gazdasejtbe, így manipulálva a DNS-láncot. (Ezt a módszert használják a természetben a vírusok.) Ezzel az eljárással sejteket szaporíthatnak, például a genetikában igen fontos őssejteket. Ha ezeket a sejteket elő tudják állítani laboratóriumi körülmények között, az nagy előrelépés lehet több betegség kezelésében, gyógyításában, hiszen javíthatóvá, pótolhatóvá válnának az emberi szervezet sejttípusai. Ez az eljárás ugyan még csak kísérleti stádiumban van, sok vitát vált ki. Bár a gyógyítási és nem "emberkészítési" célú klónozás sokkal elfogadottabb, az őssejtek beszerzésének módja sokakat felháborít. Erre a célra a mesterséges megtermékenyítésekből maradt embriókat és abortált magzatokat használnak a laboratóriumokban. Bár megoldható volna az őssejtek kinyerése az újszülöttek köldökzsinórjából is - ez a közvélemény által támogatott megoldás -, de az eljárás egyelőre igen drága, így a gyakorlatban még nem alkalmazzák.
A harmadik módszert a háziállatok szaporításában már használják. Ebben az esetben az ember őssejtjeit szétválasztják, így 8 egypetéjű iker születhet egyetlen, a megfelelő tulajdonságokkal rendelkező petesejtből. Ez a módszer abban tér el a fent leírtaktól, hogy itt egymással megegyező génállományú utódok jönnek a világra. Az emberek szaporodásában ez a módszer nem játszik szerepet.
Kérdések, kételyek
A klónozás kapcsán felvetődő kérdések egy része magára a klónozott utódra vonatkozik. Egészséges lesz-e, mi történik, ha hamar öregszik, ha a telomerjeinek hibája sejtburjánzáshoz, rákhoz vezet? Mit tesz a tudomány, ha sérült gyerekek születnek?
Mások már a sejtek szintjén etikai megfontolásra szólítanak fel. Mi történik a mesterségesen létrehozott embriókkal, amelyek az őssejteket adják? Bush elnök az Egyesült Államokban betiltott minden emberi klónozással foglalkozó kísérletet, mert a közvélemény felháborítónak tartotta, hogy abortált és mesterséges megtermékenyítésből megmaradt embriókkal dolgoztak a kutatók. Bár az elnöki szigor enyhült, a kérdések megválaszolatlanok maradtak.
Többen tartanak a klónozás kapcsán attól is, hogy néhány évtized múlva megrendelhető gyermekek születnek majd. Az utód neme már ma meghatározható bizonyos módszerekkel, de a géntérkép közzététele után akár a szem és a hajszín is választhatóvá válik. A szeretteiket elveszítők "gyártathatnak" majd maguknak új gyermeket, szülőt, testvért, bárkit, akinek sejtjei rendelkezésére állnak.
Mi történik akkor, ha valakit tudta és beleegyezése nélkül klónoznak? A génállomány vajon saját tulajdon-e?
A klónozás kapcsán több a kérdés, mint a válasz. Tartok tőle, hogy a módszerek ára előbb lesz elérhető (ma 50 000 dollár, de szakértők szerint néhány esztendő és a mesterséges megtermékenyítésekkel azonos árban, 20 000 dollárért elvégzik), minthogy megnyugtató válasz születne a sok-sok felvetődő kérdésre.
Forrás: práger
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek
