Hirdetés
Az egészséges csokoládé

Az egészséges csokoládé

A csokoládé, azon belül a keserűcsokoládé és a kakaópor jótékony hatással van a szervezetre: csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát azáltal, hogy emeli a védő hatású HDL-koleszterin értékét a vérben, és csökkenti a rossz, úgynevezett LDL-koleszterinszintet. Azonban a csokoládé energiatartalma nagy, ezért mértékletes fogyasztása ajánlott.

Hirdetés
Hirdetés

Mielőtt még bárki elfogultsággal vádolhatna, előre beismerem, szeretem a csokoládét, mégpedig a fekete, úgynevezett keserűcsokoládét.

Éppen ezért nagyon megörültem, amikor egy rangos tudományos folyóiratban, az American Journal of Clinical Nutritionban egy elegáns kísérlet eredményeként arról számoltak be, hogy a kakaópor és a keserűcsokoládé csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát.

A vizsgálatot a Pennsylvaniai Állami Egyetemen végezték. 23 egészséges felnőtt, 10 férfi és 13 nő vett részt a kísérletben, átlagéletkoruk 36 év volt. A vizsgálat során kétféle étrendet alkalmaztak: az egyik az átlagos amerikai diétának felelt meg (AAD diéta), a másikban naponta 22 gramm kakaóport és 16 gramm keserűcsokoládét is fogyasztottak (CP-DC diéta).   A diéták elnevezése az angol szavak kezdőbetűiből adódik: average American diet (AAD), cocoa powder, dark chocolate (CPDC).

A vizsgálatban részt vevők négy héten keresztül az egyik diéta szerint étkeztek, majd két hétig saját megszokott étrendjüket ették. Ezt követően, akik előzőleg az AAD diétát kapták, azok CPDC diétára tértek át és fordítva. A kétféle étrend makrotápanyagtartalma gyakorlatilag azonos volt. A vizsgálati időszakban nem változott a résztvevők testtömege.

A laboratóriumi vizsgálatok azt mutatták, hogy a CPDC diéta során megnövekedett a szérum antioxidáns kapacitása, nőtt a HDL-koleszterinszint, javult az LDL-koleszterinszint értéke. Ez azt jelenti, hogy a védő hatású koleszterin, a HDL emelkedése mellett, csökkent a káros, LDL-koleszterin a kakaót, illetve a keserűcsokoládét fogyasztók körében.

Hogyan kell értékelni ezeket az eredményeket? Mit kell tudni a koleszterinről? Miért fontos mutató az összkoleszterinszint mellett az LDL-koleszterin és a HDL-koleszterin szintje is? Egyáltalán mik ezek a betűk a koleszterinhez kapcsolva?

A koleszterin számos funkciót tölt be a szervezetben, részt vesz valamennyi sejtünk felépítésében, hormonok, epesavak stb. alkotórésze. Egy része szervezetünkben keletkezik, másik részét a táplálékkal vesszük magunkhoz.

Ideálisnak azt tartjuk, ha a szérumkoleszterinszintje nem haladja meg a 5,2 mmol/l értéket. Ha a szérumkoleszterin mennyisége megnő, a felesleg lerakódhat az érfalakban és érelmeszesedést okozhat, beszűkítve az ér nyílását, trombózis, illetve infarktus kialakulását idézve elő.

A szívkoszorúerek elzáródásának infarktus, az agyi erek elzáródásának agylágyulás lesz a következménye, ha az alsó végtag erei záródnak el, az ér által ellátott terület elhal (gangréna). A koleszterinkérdés lényegének megértéséhez néhány alapvető információra van szükség.

A vérben szállított lipidek (vérzsírok) fehérjemolekulához (protein=fehérje) kötődnek, lipoproteineket képeznek. A koleszterin különböző sűrűségű lipoproteinekhez kapcsolódva található meg a vérkeringésben.

A sűrűségük alapján - leegyszerűsítve a kérdést - két különböző lipoproteint, illetve a kis sűrűségű, alacsony sűrűségű lipoproteinhez kapcsolódó koleszterint, az LDL-C-t, és a nagy sűrűségű lipoproteinhez kapcsolódó koleszterint, a HDL-C-t különböztetjük meg.

A szérum összkoleszterin valamennyi lipoprotein koleszterintartalmának összegét mutatja. Az LDL-C és a HDL-C megítélése azonban ellentétes. Az LDL a vérből a szövetekhez, a sejtekhez szállítja a koleszterint. Amennyiben ez nagy mennyiségben van jelen a vérben, a felesleges mennyiség az érfalakban lerakódik, és megnöveli az érelmeszesedés kialakulásának veszélyét. A HDL ellentétes hatású, a szövetekből a májba szállítja a koleszterint, ezzel megakadályozza, hogy az lerakódjon az érfalban, ennél fogva védő hatású. A HDL csökkenti az érelmeszesedés kialakulásának a kockázatát. Sokan okos koleszterinként is emlegetik. Tevékenységét az utcaseprők munkájához is szokás hasonlítani, mert az érpályát mintegy megtisztítja az érfalakban lerakódó koleszterintől.

A fentiekből következik, hogy akár az LDL-C mennyisége növekszik, akár a HDL-C mennyisége csökken, megnő a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának veszélye.

Természetes tehát, hogy az LDL-C/HDL-C arány növekedése kedvezőtlen, csökkenése pedig a kockázat csökkenését jelezheti.

Az érelmeszesedés kialakulásában elsősorban az LDL-hez kapcsolódó koleszterin oxidációjának, oxidációs termékeinek van kiemelkedő szerepe. Tehát minden olyan hatás, mely az oxidációt gátolja, csökkenti az érelmeszesedés kockázatát.

Hogyan képzelhető el, hogy a kakaó, illetve a csokoládé csökkentheti az LDL-C oxidációját?

Számos epidemiológiai vizsgálat bizonyítja, hogy az úgynevezett antioxidánsokban gazdag élelmiszerek fogyasztása (gyümölcsök, zöldségek, tea, vörösbor stb.) csökkentheti bizonyos krónikus degeneratív megbetegedések, így az érelmeszesedés kialakulásának a kockázatát is. Az antioxidáns anyagok megakadályozzák - a szervezetben állandóan keletkező, de a különböző védekezőmechanizmusok útján legtöbbször sikeresen közömbösített - az úgynevezett szabadgyökök sejtkárosító tevékenységét.

A szabadgyök elnevezés jelzi, hogy pár nélküli elektronok vesznek részt ezek képzésében. A folyamatokban rendkívül agresszíven vesznek részt, és ha nem sikerül őket lekötni, közömbösíteni, károsítják a sejteket.

A legismertebb antioxidánsok: az aszkorbinsav, a karotenoidok, a tokoferol, a riboflavin, a flavonoidok, a szelén, a réz, a cink stb. A csokoládéban és a kakaóporban nagy mennyiségben találhatók polifenolok, antioxidáns hatású vegyületek. Az antioxidánsok védik a szervezet sejtjeit a szabad gyökök károsító hatásával szemben.

Mint láttuk, az oxidált LDL-C fontos szerepet játszik az érelmeszesedés folyamatában. Ezek a kedvező vizsgálati eredmények csokoládéfogyasztásra ösztönöznek. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a csokoládé zsírtartalma és ebből következően energiatartama nagy: 100 gramm csokoládé több mint 500 kcal-t tartalmaz. Tehát a csokoládé fogyasztásánál is mértékletességre kell törekedni. Persze az is igaz, hogy Magyarországon az egy főre jutó évi 3,36 kg csokoládéfogyasztás messze elmarad a 6,54 kg/fő/év-es európai fogyasztástól.

A legtöbb csokoládét az angolok, a norvégek, a dánok és a németek eszik.

Dr. Barna Mária, A Magyar Táplálkozástudományi Társaság elnöke

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend