Hirdetés
Alzheimer-kór: ismerjük fel!

Alzheimer-kór: ismerjük fel!

Szeptember 21.-e az Alzheimer-kór világnapja: egy német pszichiáter és neuropatológus, Alois Alzheimer 1906. november 3-án mutatott be egy speciális esetet. Egy 51 éves nőbetegén viselkedési és memóriazavarokat figyelt meg, melyek folyamatosan súlyosbodtak, majd a nő öt évvel későbbi halála után a neuropatológiai vizsgálat jellegzetes elváltozásokat mutatott az agyszövetben. Alzheimer azt állította: a beteg tünetei és az agyi elváltozások között oksági kapcsolat van. A korszakalkotó doktor szenilis demenciának nevezte el az újonnan felfedezett betegséget, amit ma Alzheimer-kórnak hívunk. A betegség jellemzőit és az általa körvonalazott népegészségügyi problémát dr. Káposzta Zoltán neurológus főorvossal jártuk körül.

Hirdetés
Hirdetés

Először is tisztáznunk kell egy félreértést: nem minden kóros szellemi hanyatlás, vagyis demencia ("elbutulás") hátterében áll Alzheimer-betegség. Nem kevésbé fontos az sem, hogy az életkorral járó esetleges szellemi hanyatlás és a demencia sem keverendő össze! A természetes öregedési folyamat az agyat is érinti - ez okozhat szellemi hanyatlást, ami azonban ebben a formában nem kóros! Amennyiben az intellektuális teljesítmény csökkenése ezt meghaladja, akkor beszélünk demenciáról. Az Alzheimer-kór az egyik típusa a rendszerint idősebb (65 éven felüli) korban jelentkező kóros szellemi hanyatlással járó kórképeknek. Mindez arányokban kifejezve a következőket jelenti: ma világviszonylatban 65 év felett minden tizedik ember szenved demenciában, és ezeknek az embereknek az 50-75 százaléka Alzheimer-kóros. Sajnos ez nagyon sok embert jelent: 2009. szeptemberi adatok szerint világszerte több mint 35 millió személyt, akik száma az ENSZ jelentése szerint 2050-re a 107 milliót is elérheti! A magyarországi betegek száma jelenlegi becslések szerint 100-150 ezer közé tehető.

Kognitív tünetek

Alzheimer-kór: ismerjük fel!Az Alzheimer-kór tünetei két nagy csoportra oszthatók. Az első típusba a kognitív panaszok, azaz a szellemi teljesítőképesség zavarai tartoznak.

Memóriazavar: a hanyatló memória, különösképpen a rövidtávú memória zavara a leggyakoribb korai tünet. Aki egyszerűen csak feledékeny, az emlékszik az elfelejtett dologgal kapcsolatos egyéb tényekre. Például ha hirtelen nem is jut eszébe a szomszédja neve, azt azért tudja, hogy az, akivel beszélget, az a szomszédja. A beteg nemcsak a szomszédja nevét felejti el, hanem a vele összefüggő körülményeket is.

A végrehajtó működések zavara, hibás vagy csökkent ítélőképesség: zavart szenved a cselekvéstervezés vagy a döntéshozatal. Előfordulhat például, hogy a beteg nem megfelelően öltözik - egy meleg napon több réteget is magára vesz, míg hideg időben túl kevés ruhadarabot ölt fel. Erre a tünetre sokszor a hozzátartozók figyelnek fel!

A beszéd zavarai: Mindenkivel előfordul néha, hogy nem találja a megfelelő szót. A beteg azonban gyakran egyszerű szavakat is elfelejt, vagy egészen más szavakat használ helyettük, emiatt az írása és a beszéde nehezen érthetővé válik.

A begyakorolt mozgások elvégzésének zavara: a beteg gyakran nehezen tudja ellátni a mindennapi, általában gondolkodást nem igénylő rutin feladatokat. Nem tudja, hogy hogyan is kell fésülködni, hogyan illessze be a kulcsot a zárba, milyen sorrendben vegye fel a ruháit, vagy hogyan készítsen el egy ételt.

Időbeli és térbeli tájékozódási zavar: az (előrehaladott állapotban lévő) alzheimeres beteg ismerős környéken is eltévedhet, még abban az utcában is, amelyikben lakik. Elfelejtheti, hogy éppen hol is van, hogy került oda és hogyan juthat haza.

Tárgyak rossz helyre tétele: A beteg szokatlan helyekre rakja a tárgyakat, például a szappant a sütőbe, a telefont pedig a szekrénybe teszi.

Nem kognitív tünetek

Alzheimer-kór: ismerjük fel!A tünetek másik csoportja a beteg lelkiállapotát, személyiségét érinti.

Hangulati változás: a beteg kedélye hirtelen, minden ok nélkül ingadozóvá válhat. Váratlanul szokatlanul érzelmes vagy éppen ellenkezőleg, minden érzelmet nélkülöző lehet. Szorongás és depresszió is megjelenhet.

Személyiségváltozás: a beteg megszokott korábbi önmagához képest is másnak tűnhet. Gyanakvóvá, ingerlékennyé, nyugtalanná, agresszívvé és izgatottá válhat, különösen olyan helyzetekben, amikor még a memóriazavar is nehezíti a helyzetét. Alvászavar is jellemző lehet.

Passzivitás: a beteg gyakran órákon át csak ül a televízió előtt, többet alszik, mint szokott, vagy teljesen elveszti az érdeklődését korábbi hobbija iránt.

Hallucinációk, téveszmék: a valóság mozaikjai nem olyan képpé állnak össze a fejében, mint az egészségesekében, ehhez még valótlan hangi és képi hatások is társulnak.

Észrevenni!

Alzheimer-kór: ismerjük fel!Nagyon fontos tudatában lennünk a fenti tüneteknek, hogy idősödő hozzátartozónkon minél előbb felismerjük ezeket - a legtöbbször nem a betegben, hanem családtagjában merül fel a gyanú! Ha észleljük a tüneteket, beszéljük rá az illetőt a háziorvosi vizsgálatra. Ez több okból is fontos. Egyrészt, mert a háziorvos ismerheti a pácienst, így maga is észlelheti a bekövetkező változásokat. Másrészt a tünetek hátterében egyéb betegség is állhat, ami csak a szükséges szakorvosi vizsgálat elvégzésével deríthető ki: erre a háziorvos utalhatja be a beteget. A szakorvosi vizsgálat a Pszichiátriai és a Neurológiai Szakmai Kollégiumok által akkreditált demencia centrumokban, a nemzetközi irányelveknek megfelelően történik.

Vizsgálatok:

  • Kórelőzmény felvétele: hasznos, ha a hozzátartozó elkíséri a pácienst, hiszen előfordulhat, hogy ennél a pontnál a segítségére lesz szükség.

  • Fizikális vizsgálat: neuro-pszichiátriai status megállapítása

  • Neuropszichológiai vizsgálat: a kognitív és nem kognitív működések ellenőrzése.

  • Képalkotó vizsgálat, MRI: cél az agyállomány esetleges sorvadásának, illetve egyéb szervi eltérésének kimutatása.

  • Laboratóriumi vizsgálat

Az Alzheimer-kórnál az esetek kisebb része mutat familiaritást, azaz családi halmozódást. A betegség előfordulása inkább sporadikus.

A betegség pontos okát nem tudjuk, ezért sem a megelőzés biztos módja, sem oki kezelése nem ismert jelenleg. Folyamatosan progrediáló (rosszabbodó) kór ez, amelynek előrehaladása egyes esetekben lassítható. A társult betegségek (például a magas vérnyomás, a depresszió vagy az alvászavar) kezelése a beteg életminőségét jelentősen javíthatja.

Az Alzheimer-kór átlagos lefolyása 7-10 év. A betegek halálát azonban leggyakrabban más betegség, például tüdőgyulladás okozza.

Csapatmunka

Nagyon fontos, hogy minél több alzheimeres beteget minél korábban diagnosztizáljanak, és közülük minél többen kerüljenek gondozásba! A betegség felismerésétől kezdve a feladatvégzés igazi csapatmunkában történik, amelynek a beteg gondozója éppen olyan fontos eleme, mint a neurológus vagy pszichiáter szakorvos vagy a háziorvos. Nagyon figyeljünk oda a gondozóra! Erre a családtagra (mert többnyire a házastárs vagy a gyermek vállalja ezt a szerepet) óriási teher nehezedik! Ő tudatában van annak, aminek a beteg valószínűleg nincs, rengeteg teendő hárul rá a beteg öltöztetésétől kezdve az apróbb-nagyobb balesetek megelőzéséig, ráadásul a téveszmék és az agresszió is többnyire ellene irányul! A betegért ráadásul nap mint nap egyre többet kell tenni... Számos vizsgálat mutat rá, hogy a gondozó családtagot a kimerülés, kiégés vagy depresszió fenyegeti. Ha az otthoni gondozás már nem megoldható - például ha felmerül az ön- vagy közveszély -, a beteg gondozói házba, otthonba kerülhet.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend