Hirdetés
Aludjunk rá egyet!

Aludjunk rá egyet!

Egy átlagos felnőtt ma hét, hét és fél órát alszik éjszakánként. Ez a mennyiség egy-két órával kevesebb, mint amennyit elődeink megszoktak. Mintegy száz évvel korábban, az izzólámpa elterjedése előtt ugyanis egy éjszakai alvás kilenc óráig tartott. Manapság nap mint nap "alvásadósságot" halmozunk fel, pedig az alvás nem luxus: szükséglet.

Hirdetés
Hirdetés

Az alvás olyasmi, mint a levegő: nem is figyelünk rá addig, amíg elegendő jut belőle. Ám ha hiányzik, megsínyli testünk-lelkünk. Az alvás felelős többek között bizonyos hormonok termelődéséért, az adrenalinraktárak feltöltéséért, az energiaháztartás megújításáért, a tanult ismeretek rögzítéséért és a napközben szerzett élmények feldolgozásáért.

Alvási ciklusok

Az alvást az alvási ciklus jellemzi. Egy teljes ciklus négy szakaszból áll, és összesen mintegy 90 percig tart. Amint egy ciklus véget ér, egy másik kezdődik. - Az alvó ember izmainak állapotából, szemének mozgásából és agyi tevékenysége intenzitásából lehet következtetni arra, hogy éppen melyik szakaszban jár - magyarázza dr. Szakács Zoltán orvos alezredes, neurológus, alvásspecialista, az Állami Egészségügyi Központ Alvásdiagnosztikai és Terápiás Központjának vezető főorvosa.

  • Az átmenet az elalvás előtti néhány percet jellemzi. Az izmok elernyednek, a szem mozgása lelassul, a légzés üteme mérséklődik. Az agyi hullámok frekvenciája és amplitúdója csökken.

  • A felületes alvás szakasza viszonylag éber periódus. Ilyenkor nem álmodunk, és könnyen felébredünk.

  • A mély alvás szakaszában agyi tevékenységünket a lassú hullámok jellemzik. Ilyenkor nehezebb felébreszteni bennünket. Ebben a szakaszban termelődik a növekedési hormon. - Nem érdemes "megspórolni" a lassú hullámú mélyalvást - figyelmeztet Szakács főorvos -, mert legközelebb a szervezet igyekszik ezt bepótolni, akár a többi alvásfázis rovására is!

  • Az álomalvás a legérdekesebb szakasz, ilyenkor ugyanis álmodunk. Ezt a fázist gyors szemmozgás (rapid eye movement, R. E. M.) jellemzi, ugyanakkor az izmok teljesen ellazulnak, miközben a légzés és a keringés működik. Az ébreszthetőségi küszöb itt a legmagasabb. Persze ilyenkor is képesek vagyunk fel-felriadni, ezek az úgynevezett mikroébredések. Ilyenkor pár másodpercre megváltozik az agyi tevékenység, és gyors döntést hozunk: olyan körülmény zavart-e meg, amely miatt fel kell ébrednünk és menekülnünk kell, vagy nincs veszély és folytathatjuk az alvást. Az álomfázisban történik a memória konszolidációja is, azaz ilyenkor "szkenneljük" az előző napi történéseket. - Nem véletlenül használjuk az "alszunk rá egyet" kifejezést - mondja dr. Szakács Zoltán -, hiszen álmunkban rendszerezzük és raktározzuk a rövid távú memóriában tárolt tanult ismereteket is.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend