Hirdetés

Ahol jó lenni

Az épületek, az épített terek sokrétű hatást fejtenek ki az érzékeny emberi szervezetre: "láthatatlanul" megbetegíthetnek vagy hozzájárulhatnak testi-lelki egészségünk megőrzéséhez.

Hirdetés
Hirdetés

Egészséges épületek? c. cikkünkben elkezdtünk utánajárni annak, mi okozhatja, hogy egyes helyeken fejfájdítóan kellemetlen a "légkör", de amint kitesszük a lábunkat az épületből, minden bajunk elmúlik. Más terekben pedig feltöltődünk energiával és megnyugszunk.

"Beteg" épületek

Ma már neve is van a jellemzően zárt légterű, homogén légállapotú, mesterségesen fenntartott klímájú épületekben, főleg egyterű irodákban tapasztalható tünetegyüttesnek: betegépület-szindróma. A panaszok közé tartozik a fejfájás, a szédülés, a krónikus fáradtság, a csökkent koncentrálóképesség, a bőrszárazság és -viszketés, a nyálkahártya-irritáció, a magas vérnyomás vagy akár az asztmás légzés. A "járványt" azonban nem kórokozó terjeszti, hanem az épület maga okozza!

Mi minden állhat a tünetek hátterében? Mit tehetünk mi magunk, hogy megelőzzük a panaszokat?

Levegő

A közérzetünket talán legközvetlenebbül befolyásoló tényező a beltéri levegőminőség. Folyamatos lélegzésünkkel (nemcsak a tüdőnkön, hanem a bőrünkön keresztül is) tartjuk a kapcsolatot, folytatunk anyagcserét a külvilággal. A levegőminőség megítélésekor figyelembe kell venni a megfelelő oxigén- és páratartalmat, a levegőhőmérsékletet és a légmozgást, az építőanyagokból, például a szintetikus festékekből, a lakkokból vagy a tisztítószerekből eredő káros kipárolgásokat, a szálló port és a különböző allergiákat okozó polleneket, atkákat, gombákat is.

Ahol jó lenni

A zárt, üveghomlokzatú épületek szellőzési rendszerei túl száraz, olykor rosszul beállított, nem egyenletes hőmérsékletű (például a lábra vagy a nyakra érkező túl hideg vagy túl erős) légáramlattal dolgoznak. A jól záró ablakok mellett kevésbé cserélődik a levegő, így fokozott veszélyt jelentenek a természetes szellőzésnél egyébként "felhíguló" kemikáliák is, amelyek a különböző burkolatokból, szőnyegekből, festékekből, lakkokból párolognak ki.

Hasonlóan fontos a hőkomfort, vagyis az, hogy se túlságosan melegnek, se túlságosan hidegnek ne érezzük a környezetünket. Ezt sem lehet csupán egyetlen hőmérsékleti értékkel jellemezni, mert az emberi hőérzetet jelentősen befolyásolják a légmozgások, a sugárzó felületek (mint például egy kandalló tüze), a ruházat, és az is, hogy mennyire száraz vagy éppen fülledt a levegő - és talán éppen a hőérzet az, amelyben a legjelentősebb egyéni különbségeket tapasztaljuk.

A rosszul megtervezett, árnyékolatlan, nagy üvegfelületek kellemetlen érzetet okoznak még akkor is, ha a légkondicionáló berendezés állandó léghőmérsékletet tart fenn, mert az emberi hőérzetet a környezetből érkező hősugárzás intenzitása is befolyásolja, és egy tűző napnak kitett üvegfelület valósággal kemenceként ontja magából a meleget.

Zajok, fények

Természetesen befolyásolják közérzetünket a hangok (neszek, zörejek, zajok, dallamok) és a fényhatások is - de nemcsak a hallható, látható tartományokban, hanem azokon túl is, gondoljunk csak az infrahangokra. Valamennyien tapasztaltuk már, mennyire kellemetlen és fárasztó állandó zúgásban vagy neonfények vibrálásában dolgozni, míg egy csendes, madárfüttyös, napfényes (de nem a tűző napnak kitett!) helyen öröm a munka és pihentet az ottlét.

A természetes fénynek ezenkívül nagyon kedvező - és nélkülözhetetlen - hormonális és pszichoszomatikus hatásai is vannak. Az agyban található tobozmirigyben melatonin termelődik. Ez a hormon szabályozza az alvás-ébrenlét ciklikusságát, amely a napszakokhoz alkalmazkodik. Természetes körülmények között esténként felszaporodik, és álmosságot okoz. A melatonin-termelődés hajnali 4 óra körül éri el csúcsát. A melatoninszint fény hatására csökken, nappal lényegesen alacsonyabb, mint éjszaka. A biológiai óra agyi központja közvetlen összeköttetésben áll a szem ideghártyájával, a retinával, így azonnal "értesül" a külvilág fényviszonyairól.

Elektroszmog

Nehezen kimutatható ugyan, de mérvadó kutatások szerint is befolyásolja az egészségünket és a közérzetünket az elektroszmognak nevezett jelenségcsoport. A manapság egyre elterjedtebb elektromos berendezések, a mobiltelefonok, a lakáson belüli vezetékes és vezeték nélküli hálózatok olyan statikus és dinamikus elektromágneses tereket hoznak létre maguk körül, amelyek hatnak az emberi szervezetre. Megzavarhatják természetes egyensúlyát, súlyosabb esetben pedig testi vagy lelki betegségeket is okozhatnak. Gátolják a melatonin képződését. Mivel életünk harmadát alvással töltjük, és ez alatt az idő alatt kell kipihennünk magunkat a fennmaradó kétharmadnyi időre is, elsőrendű fontosságú, hogy ha máshol nem is, legalább a pihenés idejére tartsuk távol magunktól az elektromos "kütyüket".

Ahol jó lenni

Nem árt, ha néha mindent kikapcsolunk magunk körül (a televíziót, a rádiót, a telefont, a külvilág gondjait-bajait), és együtt vagyunk - egymással, önmagunkkal. Legalább otthon, a hálószobában és a gyerekszobában tegyük ezt meg. Vigyázat! A be nem kapcsolt, de feszültség alatt lévő vezetékszakaszok, kapcsolók, "standby" üzemmódban szunnyadó készülékek is keltenek maguk körül elektromágneses teret!

Szellőztessünk!

A természetes szellőztetésnek is vannak mesterfogásai. Ősztől tavaszig, amikor kint hideg van, az a lényeg, hogy minél rövidebb idő alatt minél intenzívebben cserélődjön ki a szoba levegője - anélkül, hogy ezzel sok drága energiával megtermelt hőt is a szabadba eresztenénk. Napközben többnyire tartsuk csukva az ablakokat, és amikor már elhasználtnak érezzük a levegőt (egy-két óránként), néhány percre jól (és nem csak résnyire) nyissuk ki az ablakokat, hogy gyorsan be tudjon jönni a friss, oxigénben dús levegő. Ilyen kis idő alatt a szobák nem tudnak áthűlni, a levegő viszont kicserélődik.

Dudics Krisztián
okleveles építészmérnök
Telefon: +36-30-311-22-94
e-mail:
web: www.dudicskrisztian.hu

 


Hirdetés
Hirdetés
Kapcsolódó írások
Hirdetés
Pirula Trend