Hirdetés
A visszérbetegség kialakulásáról

A visszérbetegség kialakulásáról

A visszérbetegség az elhasznált, oxigénben szegény vért szállító vénák betegsége, mely akkor okoz tüneteket, ha a vénákban található billentyűk nem zárnak rendesen, és a visszerekben megnövekszik a vénás nyomás. A betegségnek különböző szövődményei is lehetnek, mint a trombózis, vagy a láb kifekélyesedése. Hogy ezek kialakulását megelőzzük, vegyük komolyan a visszérbetegség tüneteit, amely lehet végtag-duzzanat, ödéma, vagy nehézláb-érzés. A tünetek enyhíthetőek kompressziós kezeléssel, mely tehermentesíti a vénás hálózatot.

Hirdetés
Hirdetés

A visszerek - más szóval vénák - az oxigénben szegény, szén-dioxidban gazdag, elhasznált vért szállítják a szövetekből a szív felé. Érthető, hogy álló testhelyzetben az alsó végtag vénáinak vékony falára helyenként több mint egyméteres véroszlop nyomása nehezedik. A vénákban hártyás szerkezetű, zsebes billentyűk akadályozzák meg, hogy ez a véroszlop a gravitáció hatására visszazúduljon a láb felé.

Az alsó végtagban egy, a bőr alatt elhelyezkedő felületes és egy, az izmok között futó, mélyvénás rendszer található. A felületes- és mélyvénás rendszert a létrafokokhoz hasonló, harántul futó vénák kötik össze. A mélyvénás rendszer kiürülését az alsó végtag izmainak járás közben történő összehúzódása segíti elő. A működő izmok gyakorlatilag kipumpálják a vért a vénákból, az ép billentyűk működése pedig a szív felé irányulóvá teszi a véráramlást.

Ha a visszerekben található billentyűk nem zárnak rendesen, akkor a vér pang a vénákban, áramlása lelassul és a visszerekben megnövekszik a vénás nyomás. Ez a megnövekedett nyomás a felületes vénák falát kitágítja, azok megnyúlnak, kanyargóssá válnak. Ezeket a beteg vénaszakaszokat hívjuk visszértágulatoknak, ilyenkor beszélünk visszérbetegségről, más szóval varikozitásról. A vénás oldalon kialakuló emelkedett vérnyomás azonban nem csak a bőr alatti vénák kitágulásáért felelős, hanem megterheli a hajszálérhálózatot, és azon keresztül áttevődik a környező szövetekre is. Ez idézi elő a végtag duzzanatát, a szövetekben felhalmozódó vizenyőt, más néven ödémát. Az ödémával együtt vagy attól függetlenül a betegnek egyéb panaszai is jelentkezhetnek: nehézláb-érzés, kellemetlen, feszülő fájdalom, lábikragörcs. A panaszok a nap folyamán egyre fokozódnak, a tartós állás különösen sokat ront rajtuk.

A visszérbetegségnek különböző szövődményei is lehetnek. Bizonyos esetekben a kitágult vénaszakaszokban pangó vér megalvad, vagyis trombózis jön létre. Máskor az emelkedett vénás nyomás következtében létrejön a talán legsúlyosabb elváltozás, és a láb kifekélyesedik. A bőr barnás elszíneződése, pigmentációja, viszketése, ekcémás jellegű elváltozása is a vénás betegség kísérőjelensége lehet.

Krónikus vénás elégtelenségnek nevezik mindazokat az elváltozásokat, melyek az alsó végtagi vénák kitágulása, az azokban található billentyűk elégtelensége és a következményes vénás oldalon megjelenő magas vérnyomás eredményez.

Egy vizsgálat eredményei

Epidemiológiai (a járványok, betegségek előfordulásával, keletkezésével foglalkozó tudományág) vizsgálatok szerint a vénás eredetű lábszárfekélyek a nyugati országokban igen gyakoriak. A nők és férfiak aránya 3:1, részben a nők hosszabb élettartama miatt. A vénás fekélyek gyakorisága a becslések szerint 0,3 százalék, vagyis alig több mint 300 felnőtt közül egynek van aktív lábszárfekélye.

A kompressziós kezelés lényege, hogy a tágult felületes vénás rendszerből a vért a mélyvénás rendszer felé terelje. Ezáltal tehermentesíti a bőr alatt húzódó vénás hálózatot. Csökkenti a vénás nyomást, az ödémát, ezáltal a beteg panaszait is. A kompressziós kezelés gumiharisnyákkal vagy rugalmas pólyával valósítható meg. A gumiharisnyák sűrű szövésű, rugalmas anyagból készülnek. Az alsó végtagra húzva szorosan feszülnek a lábra, összenyomják a bőr alatt fekvő vénákat, ezáltal segítve azok kiürüléset. A speciális szövésük következtében a bokáknál nagyobb nyomást fejtenek ki, mint a magasabb területeken, és ez a nyomás felfelé haladva fokozatosan csökken. Ez segíti a vér szív felé történő továbbítását.

Gyakorta előfordul azonban, hogy a beteg nem egyezik bele a műtétbe, hogy annak elvégzése nagy kockázattal jár, esetleg nincs lehetőség műtéti megoldásra.

Dr. Kökény Zoltán

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend