Hirdetés
A szívritmus őre

A szívritmus őre

Egy mai pacemaker olyan diszkréten működik, hogy a beteg szinte el is feledkezhet róla, pedig talán az életét köszönheti neki. A szívritmus-szabályozó készülékről dr. Vértes Andrással, az egyesített Szent István és Szent László Kórház kardiológiai osztályának vezető főorvosával beszélgettünk.

Hirdetés
Hirdetés

A szívnek négy ürege van: két pitvarból és két kamrából áll. A pitvarok fogadják a szívbe befutó vénákból érkező vért és ezek továbbítják a kamrák felé. A kamrák feladata pedig a vér kipumpálása a szívből kilépő artériákba. A pitvarok és a kamrák között, valamint a kamrákból kilépő nagyerek eredeténél szívbillentyűk találhatók, amelyek - hártyás, laza szelepként működve - megakadályozzák azt, hogy a vér visszafelé áramoljon.

A szív működését a jobb pitvarban elhelyezkedő szinuszcsomó vezérli, amely tulajdonképpen nem más, mint egy módosult sejtcsoport. Ezt a saját ingerkeltő rendszert a szív szívének is nevezik. A pitvarok és a kamrák határán is található egy fontos ingerkeltő központ, az AV-csomó. Ezek irányítják a szív folyamatos, ritmusos összehúzódását, amelynek sorrendje: jobb pitvar, bal pitvar, jobb kamra, bal kamra. A szív átlagosan percenként hetvenet ver.

Kinek kell pacemaker?

Alapvetően két betegség indokolja a szívritmus-szabályozó beültetését: a szinuszcsomó-betegség, illetve az AV-rendszer betegsége. Jellemzően idősebb, alacsonyabb pulzusú, fizikai és szellemi legyengülést mutató személyeknél merül fel az eszköz szükségessége.

Egyes figyelmeztető jelek felhívhatják a figyelmet a problémára. Ilyen lehet a gyengeség, a fáradtságérzés, a szédülés, a légszomj vagy az eszméletvesztés.

A pacemakerre nem mindenkinek van szüksége élete végéig. Olyan esetben, amikor hirtelen életveszély lép fel, ám feltételezhetően 2-3 napon belül megszűnik a kiváltó ok, az orvosok csupán ideiglenes pacemakert alkalmaznak.

Krónikus szívritmuszavar esetén azonban a beültetett készülék a beteg élete végéig a szervezetében maradhat.

Hogyan működik?

A pacemaker két fontos részből áll. A generátor olyan, mint egy mini számítógép, amelyet a megfelelő működésre lehet beprogramozni. Ma már 10-15 évet is kibír, lemerülését pedig fél évvel előre, többszöri figyelmeztetéssel jelzi. Az elektróda olyan, speciális bevonatú fémvezeték, amely kapcsolatot tart a szívizomzat és a generátor között. Szükség esetén a pacemaker saját elektromos impulzusaival vezérli a szívizmok összehúzódását.

A készülék típusától és a programtól függően a pacemaker sokféle feladatot képes ellátni. A modern készülékek nagyon rugalmasan programozhatóak. Mindig a pontos diagnózis határozza meg, hogy melyik betegnek milyen üzemmódú szívritmus-szabályozóra van szüksége.

A pacemaker alapvető feladata, hogy folyamatosan figyelje a szív elektromos és mechanikus működését, és amikor az ingerkeltési funkció hibás vagy hiányzik, átvegye az irányítást. A beállítás függvényében a pacemaker arra is képes, hogy mint egy defibrillátor, érzékelje az életveszélyes szívritmuszavart, és közbelépjen.

A beültetés

Az állandó pacemakereket szívsebészek ültetik be a kardiológiai centrumokban. Maga a műtét csupán 10-15 percet vesz igénybe.

A gyufásdoboz méretű generátort a bőr alatt vágott %u201Ezsebbe%u201D helyezik, általában a váll, a kulcscsont és a nagy mellizom közötti mélyedésbe. Az egyik vénát tűvel megszúrják, és ebben vezetik fel a szívhez az elektródát. A generátor későbbi cseréjekor az elektróda a helyén maradhat.

A műtét után egy-két hétig óvni kell a műtéti sebet, és további néhány hétig nem ajánlott a karkörzés, nehogy elmozduljon a helyéről az elektróda. Az operáció után egy-másfél hónappal a beteg visszatérhet a korábbi életviteléhez.

Élet a pacemakerrel

A szívritmus-szabályozó szinte semmiben sem korlátoz. Nem befolyásolja például a működését a tévé, a rádió, a számítógép, a mosógép, a porszívó vagy a konyhai robotgépek. Nem árt azonban vigyázni arra, hogy a beteg ne menjen karnyújtásnyi távolságnál közelebb bizonyos készülékekhez. Ilyen a mágnes, az elektromos kerti szerszámok, az autók motorja vagy a hangszórók. A mobiltelefont érdemes mindig 15-20 centiméterre tartani.

Ha az orvosnak nincs ellene kifogása, a beteg akár sportolhat is. A mai pacemakerek közül van olyan, amelyik képes alkalmazkodni a fizikai aktivitáshoz, és például futás közben felgyorsítja a pulzust.

Arra azonban mindig vigyázni kell, hogy ne érje ütés a pacemakert, például vadászat közben a visszacsapódó puskatus által. Érdemes átgondolni a szóban forgó tevékenységeket a műtét előtt: ha lehetséges, a készüléket arra az oldalra ültetik be, amelyik kevésbé van kitéve ilyen veszélynek (jobbkezeseknek többnyire balra, és fordítva).

Igazolás

A szívritmus-szabályozóval rendelkező betegek mindegyike kap egy nemzetközi pacemaker-betegazonosító kártyát, amelyet érdemes mindig magánál tartania, és amely a következő információkat tartalmazza:

%u2022    betegadatok: tünetek, EKG-eredmény;

%u2022    a beültető pacemaker-központ adatai: az orvos és a kórház neve;

%u2022    a készülék adatai: a beültetés dátuma, a készülék gyártmánya, típusa, a programozás módja és ritmusa, az elektróda adatai.

Az adatok nem csupán egészségügyi vészhelyzet esetén hasznosak, hanem abban az esetben is, ha a beteg például egy biztonsági mágneskapun való áthaladás kötelezettsége alól szeretne mentesülni.

Az első pacemaker

Az első beültethető pacemakert több mint 50 évvel ezelőtt készítette el egy svéd villamosmérnök, Rune Elmqvist. A készüléket külsőleg lehetett tölteni, és kadmium-nikkel elemmel működött. Egy svéd szívsebész, Ĺke Senning ültette be 1958-ban Arne Larsson szervezetébe. A beteg élete során több mint 20 szívritmus-szabályozót kapott. Nyolcvan évig élt.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend