Hirdetés
A szédülés okai

A szédülés okai

Az egyensúly-érzékelő rendszer betegsége által okozott szédülés típusát tekintve lehet forgó vagy ingadozó jellegű, illetve kelthet olyan érzést, mintha gyors liftben utaznánk. A szédülés oka lehet az egyensúlyérző rendszer bántalma, agyi betegségek, daganatok, vérellátási zavarok, vírusfertőzések, koponyasérülés, agyrázkódás. Az okok sokfélesége miatt a szédülésben szenvedők minél előbb menjenek orvosi vizsgálatra, hogy a háttérben meghúzódó okok kezelését megkezdhessék.

Hirdetés
Hirdetés

Mit érzünk szédülés közben?

Ha inog a föld a talpunk alatt, ha bizonytalan a járás vagy ha forog velünk a világ, ez mind-mind a szédülés biztos jele. Különböző képzelőerejű betegek különféleképpen fogalmazzák meg ezt a panaszt.

Érezhetjük úgy, hogy elmozdulnak körülöttünk a tárgyak, vagy úgy, hogy mi magunk fordulunk el azoktól. Lehet, hogy képtelenek vagyunk megállni a lábunkon, s nem tudunk egyenesen menni.

A valódi, az egyensúly-érzékelő rendszer betegségéből kiinduló szédülés azonban forgó, ingadozó jellegű, vagy olyan, mintha gyors liftben utaznánk.

A forgó jellegű szédülésnél a beteg körhintában érzi magát.

Az ingadozónál olyan érzés alakul ki, mintha a környezet előre, hátra vagy oldalra mozdulna el.

A "liftérzés" esetében pedig zuhanást, süllyedést, esetleg hirtelen emelkedést érzünk. Mindenfajta szédüléshez bizonytalanságérzés, félelem is társulhat. Gyakori panasz a hányinger, sápadtság, izzadás.

Az egyensúly-érzékelő rendszer belső fülben található labyrinthusából kiinduló szédülés heves, forgó jellegű, amit középfülgyulladás is okozhat.

A szédülés okai

A Meniére-betegségben a hirtelen jelentkező, forgó jellegű szédülést hallászavar, fülzúgás, hányinger, hányás kíséri.

A szédülés okai

A nagyothallás a rohamok között is megmaradhat, roham alatt azonban fokozódik. Oka a labyrinthus betegsége, a hátsó koponyagödör daganata, sclerosis multiplex, nikotinmérgezés, agyhártyagyulladás, alkoholos állapot lehet. E tünetek jelentkezhetnek bizonyos agyi verőerek keringészavara következtében is.

Az egyensúlyérző rendszer bántalma áll a migrénes roham szédülése mögött is.

Szédülést idéznek elő különféle agyi betegségek, így daganatok, vérellátási zavarok, vírusfertőzések is, persze olyanok, amelyek a koponyában elhelyezkedő egyensúly-érzékelő rendszert, központot és az azzal kapcsolatos idegsejteket, idegeket, vérereket valamilyen formában érintik. Kisagyi daganatokban gyakori a szédülés.

Nem szabad elfelejtkezni a koponya sérülései, az agyrázkódás után kialakuló szédülésről sem.

Az agyvérzés, agyi érelmeszesedés talaján létrejövő szédülés nem forgó jellegű, hányással, rosszulléttel azonban járhat.

Szédüléshez vezethet a túlzott alkohol-, nikotinfogyasztás is.

Az extrém magas vérnyomás által kiváltott szédülés sem ritka. Szédülést idézhetnek elő a vérnyomáscsökkentő szerek is. Ennek egyik oka lehet a vérnyomás túlzott csökkenése, de állhat a háttérben úgynevezett orthostaticus hypotonia is. Ez utóbbi esetben a beteg vérnyomása felálláskor hirtelen leesik, ami átmeneti agyi keringészavart idéz elő.

Az orvosnak mindig fel kell hívnia a beteg figyelmét arra, ha egy szernél előfordulhat ez a mellékhatás. Sőt e gyógyszereket általában este, lefekvéskor kezdik szedetni, és kis adaggal kezdve, lassan építik fel a terápiás napi dózist.

Szédülést okozhat még súlyos vérszegénység, kimerült állapot, kialvatlanság. Talán a magas vérnyomás okozta szédülésen kívül az egyik leggyakoribb oka e panasznak a nyaki gerinccsigolyák meszesedése. Ekkor főleg a fej forgatásakor lép fel a bizonytalanság érzése, de forgó jellegű szédülést is előidézhet az elváltozás. Kiválthatja azonban nyaki verőér-meszesedés okozta szűkület, de szívbillentyű-betegség, anyagcsere-rendellenesség is.

Látászavaroknál, szemészeti elváltozásoknál sem ritka e kellemetlen panasz.

A belgyógyászati betegségek közül heveny gyomorhurut, epehólyag-gyulladás, alacsony vércukorszint, mellékvese-elégtelenség is előidézheti. A szemészeti, belgyógyászati betegségek okozta szédülés inkább bizonytalansággal, labilitásérzéssel, imbolygó járással jár együtt.

Okát mindig érdemes tisztázni. A szédüléssel foglalkozó ambulanciákon a kivizsgálás összetett. Tartalmaz ideggyógyászati vizsgálat mellett szemészeti, fül-orr-gégészeti, reumatológiai és belgyógyászati vizsgálatot is. A panasz csak az ok pontos tisztázása után orvosolható. A kezelés pedig attól függ, hogy milyen betegség húzódik meg a háttérben. A korai, alapos orvosi vizsgálat megelőzheti olyan nagyobb baj elkerülését, ami bénuláshoz, súlyos esetekben akár halálhoz is vezethet.

Dr. Szirmák Eszter

Hirdetés
Hirdetés
Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Hirdetés
Pirula Trend