Ma már tudjuk, hogy az asztmával élők számára sem káros a rendszeres testmozgás, sőt, több olimpikon is együtt él ezzel a betegséggel. A mozgás jótékony hatású az asztmások tüneteinek enyhítésében, és bizonyos ételek fogyasztásával a bennük található értékes antioxidánsok révén mérsékelhetőek az asztmával járó panaszok.

Asztmás vagyok, sportolhatok-e így? Erre a kérdésre néhány évtizeddel ezelőtt még szigorú nemmel válaszoltak az orvosok. Azóta e vélemény megváltozott, melyet az a tény is bizonyít, hogy az olimpiai játékokon szereplő élsportolók közel 10 százaléka szenved ebben a betegségben.

Ám nem csak az asztmás betegekkel, hanem bárki mással (szerencsére csak 3-11 százalékos előfordulási aránnyal) megtörténhet, hogy az intenzív fizikai aktivitás kezdetén hirtelen köhögés, fulladás, mellkasi nyomásérzés, fájdalom jelentkezik. Ennek oka a légutak reflexes szűkülete. Sokszor a száraz, hideg levegő váltja ki, bár szerepet játszik a levegő szennyezettsége, allergének (pl. virágpor) jelenléte, gyenge edzettségi állapot, felső légúti gyulladás is.

Mi a teendő ilyenkor? A tünetek általában egy órán belül maguktól oldódnak. Természetesen érdemes megelőzni az újabb roham kialakulását. Ennek érdekében tartózkodjunk a száraz, hideg, szennyezett levegőben végzett sportolástól.

Rendszeres testmozgás hatására edzettségi szintünk nő. A légzésfunkciós értékek javulnak, egy belégzéssel több oxigénhez jutunk, azaz javul az úgynevezett aerob kapacitás. Ennek a jótékony élettani változásnak éppen azokban az esetekben van nagy jelentősége, amikor a tüdő funkcionális képessége gyenge. Így a rendszeres testedzés kedvező hatást fejt ki a légzőszervi betegségekben.

Leginkább az úszás javasolt, de jó hatású a gyaloglás, a séta is.

Légzést segítő ételek

Hogyan befolyásolja a táplálkozás az allergiás légzőszervi betegségeket, az asztmát? E kérdés számos kutató fejében merült fel szerte a világon. Harcolni az asztmával nem jelent mást, mint küzdeni a gyulladással szemben. Amikor virágpor, szennyezett levegő vagy egyéb irritatív komponens kerül a légutakba, az immunrendszer immunsejttermeléssel próbálja kivédeni a támadást. Ennek hatására gyulladásos reakció jön létre, a légutak megduzzadnak, és a légzés akadályozottá válik. Ezzel egy időben a szervezet szabadgyök-felhőt bocsát ki (károsító oxigénmolekula), amely még jobban fokozza a gyulladásos folyamat mértékét. Ez az oka annak, hogy az asztmás roham után még sokáig fennáll a légutak gyulladt duzzanata.

Az asztmás roham kialakulásának gátlása - számos vizsgálat szerint - megakadályozható a gyulladásos reakció visszaszorításával. Ebben a folyamatban játszanak szerepet azok az ételek, vitaminok, ásványi anyagok, amelyek a felszabaduló szabadgyököket közömbösítik: ezeket antioxidánsoknak hívjuk. A C-vitamin, az E-vitamin, a szelén, az omega-3 zsírsav és a magnézium nagy szerepet játszanak az allergiás reakció megelőzésében.

C-vitamin

Két átfogó amerikai tanulmány bizonyította, hogy a több C-vitamint fogyasztók körében kevesebb krónikus légúti betegség fordul elő. Gary E. Hatch vizsgálatai szerint javasolt a napi C-vitamin-bevitelt 200 mg-ra emelni. Az alábbi felsorolás megadja, hogy bizonyos zöldség- és gyümölcsfélék mekkora adagjában található 200 mg C-vitamin.

csipkebogyó 50 g, zöldpaprika 150 g, brokkoli 200 g, padlizsán 200 g, kelbimbó 200 g

karalábé 250 g, kivi 280 g, papaja 320 g, karfiol 330 g, narancslé (100%) 3,7 dl

friss narancs 400 g, fejes káposzta 400 g, grépfrút 470 g, mandarin 470 g, eper 470 g

sóska 470 g, spenót 470 g, zöldborsó 800 g, paradicsom 800 g, spárga 800 g

sütőtök 800 g, dióbél 800 g, ananász 1 kg, fejes saláta 1 kg, retek 1 kg, burgonya 1 kg

Néhány különleges, nálunk még kevésbé ismert és fogyasztott gyümölcsről

Papaja

Élénksárga színű, karakteres ízű gyümölcs. Kiemelkedően magas a C-vitamin- és a karotintartalma, ezért erőteljesen védi szervezetünk sejtjeit a káros szabadgyökökkel szemben. Számos kutatás bizonyította, hogy a rendszeres papajafogyasztás akadályozza a szív- és érrendszeri, a daganatos betegségek, az allergia és az asztma kialakulását.

Rengeteg úgynevezett proteázenzimet (pl. papaint) is tartalmaz, amely azonos a gyomrunk által termelt enzimek működésével, így nagy segítséget jelent a fehérjék megemésztésében.

A kedvező hatások itt még nem érnek véget: állatkísérletekkel bizonyították, hogy a gyomorfekély kialakulását is képes meggátolni. Humán vizsgálatot aszpirint és egyéb gyomorirritáló gyógyszert szedők csoportján végeztek, és azt találták, hogy a rendszeres papajafogyasztás képes volt a gyógyszerek gyomorra gyakorolt károsító hatását közömbösíteni.

Energiatartalom 100 g-ban: 43 Kcal.

Mangó

Nehéz meghámozni, de megéri, mert bőre alatt a húsa olyan eleven, mint a friss, napérlelte őszibarack, és illatos, akár a legmézesebb sárgadinnye.

Kiemelkedő a C-vitamin- és a béta-karotin tartalma, így képes megvédeni szervezetünket a káros szabadgyökökkel szemben. A károsító koleszterin szintjét csökkenti, így a szív- és érrendszeri betegségekkel szemben is védelmet biztosít. Mindemellett igen magas rosttartalma van (felér egy csésze zabkorpával), így kiemelt szerepet játszik nemcsak a vastagbélrák megelőzésében, hanem a testtömeg optimalizálásában is.

Mivel trópusi gyümölcs, ezért a mi éghajlatunk kissé idegen számára. Hűvös, száraz környezetben érdemes tárolni, így még képes tovább érlelődni. Nagyon ízletes salátát, zselatint lehet belőle készíteni, vagy egyszerűen meghámozni és elfogyasztani.

Energiatartalom 100 g-ban: 72,8 Kcal.

Grépfrút

Nincs magyar neve, bár voltak erre próbálkozások. A nyelvészek elkeresztelték citrancsnak, de az agrár szakemberek fellázadtak, mondván, hogy ez a megnevezés teljesen félrevezető, mert szó sincs arról, hogy a gyümölcs a citrom és a narancs keresztezése lenne. Így maradt a neve grépfrút, ahogyan a legtöbben ejtik.

A fogyókúra egyik alapétele lehet, mivel magas a rosttartalma, ezenkívül nagyon gazdag C-vitaminban, emellett sok ún. flavonoidot tartalmaz, mely a regenerációban, a sejtek szabadgyökökkel szembeni védelmében kitüntetett szerepet kap.

Energiatartalom 100 g-ban: 36 Kcal.