Hirdetés
A sárgaság okairól

A sárgaság okairól

A sárgaságot kiváltó tényezők sokfélék lehetnek. Ilyen ok lehet például a bilirubin, a sárga színű epefesték felszaporodása a vérben. A hasnyálmirigy bizonyos betegségei szintén sárgasághoz vezethetnek. A sárgaság okának kiderítéséhez laboratóriumi vizsgálatokra van szükség.

Hirdetés
Hirdetés

A sárgaság többféle okból alakulhat ki. Oka lehet a mellékvesekéreg hormontermelő működésének csökkenése, az ún. Addison-kór.

Ettől eltérő színű sárgaságot okoz, ha valaki túlzott mennyiségben fogyaszt karotintartalmú ételeket, pl. sárgarépát. (Napi több kiló elfogyasztása esetén alakulhat ki sárgaság.) Sárgaságot idézhetnek elő a máj, az epe, a vérképző szervek és a hasnyálmirigy bizonyos működési zavarai is, melyekről most részletesebben szólunk.

Az epefesték, a sárga bilirubin felszaporodása is vezethet a máj-epeutak-hasnyálmirigy okozta sárgaságok kialakulásához. Ez a vegyület a vér piros festékanyagából, a hemoglobinból bomlik le, melyből először biliverdin képződik - ez zöld színű -, majd a bilirubin.

A bilirubin szervezetünk egyik fontos védelmi anyaga, antioxidáns hatású. Segít a szervezetben képződő, rákkeltő szabad gyökök lekötésében, hasonlóan az ismertebb E-vitaminhoz.

Amíg a bilirubin termelődése és kiválasztása között teljes az összhang, nincs baj. Ha azonban több bilirubin termelődik, vagy a megszokottnál kevesebb választódik ki, emelkedik a vér bilirubinszintje, és előbb csak a szem kötőhártyáján, majd a bőr teljes felületén sárgaság lép fel.

A vörösvértestek bármilyen eredetű fokozott pusztulása esetén, például nagyobb vérömlenyek felszívódásánál, vagy újszülött korban több lebontandó hemoglobin kerül a vérbe, következésképpen több bilirubin képződik.

A fellépő tünet: sárgaság.

A májsejtek bilirubinfelvevő kapacitása korlátozott. Így hiába jelentkezik több bilirubin a vérben, a máj "nem tud vele foglalkozni".

A májba még be nem került bilirubin az ún. nem konjugált, nem kötött bilirubin.

Laboratóriumi módszerekkel precízen megkülönböztethető a májban már járt, egy ligandin nevű kötőfehérjéhez kapcsolódott ún. konjugált bilirubintól.

A diagnózist felállító orvos számára nagyon nagy és gyors segítség ez a vizsgálat, hiszen azonnali információt nyújt arról, hogy a baj oka a vérképző szervekben, a májban vagy az epében keresendő.

Epeút-elzáródás, esetleg a májsejtek pusztulásával járó megbetegedések esetében vagy mechanikus gátja van az epe elfolyásának, vagy mint a második kórképnél, annyira sérül a májsejtek közötti egyébként szoros kapcsolat, hogy az ott képződött bilirubin közvetlenül bejut a sinusoidokba, illetve a vérbe. Ez a fajta bilirubin már járt a májban, tehát kötött, ún. konjugált bilirubin.

És a jelentkező tünet: ismét sárgaság.

További különbséget jelent, hogy az epeutak már a májon belül, vagy a májon kívül záródtak el. A májon kívüli epeút-elzáródás leggyakoribb oka epekő, mely ma már rutinszerűen eltávolítható. Májon belüli epeút-elzáródást okozhat pl. májdaganat is, mely azonnali további vizsgálatok elvégzését indokolja.

A két fenti kórkép megkülönböztetésének igen egyszerű módja a vizeletben meghatározott urobilinogen, mely a bilirubin további bomlásterméke. Egészséges esetben, ill. májon kívüli epeút-elzáródás esetén nincs a vizeletben, míg a máj esetleges megbetegedése során egészen sötétsárgára színezi azt.

A fenti jelenségre a magyarázat az entero-hepatikus körforgásban rejlik. Az entero szó belet, a hepatikus pedig májbelit jelent. A körforgás során a májban képződött bilirubin az epevezetéken keresztül a bélbe kerül, ahol tovább bomlik, urobilinogénre és szterkobilinogénekre. A szterkobilinogének a bélrendszerben maradnak, ezek adják a széklet jellegzetes színét, míg az urobilinogén visszaszívódik a bélből, egy része közvetlenül a vizeletbe, másik része vissza a májba jut. Ez az oka annak, hogy teljes, májon kívüli epeút-elzáródás során nem jut bilirubin a székletbe, így abból urobilinogén sem tud képződni, következésképpen a vizeletben sem jelenik meg.

A hasnyálmirigy bizonyos megbetegedései szintén sárgaság kialakulásához vezethetnek.

Ennek hátterében az az egyszerű mechanikai tény áll, hogy a közös epevezeték és a hasnyálmirigy kivezető csöve egyazon pontban, vagy nyíláson át jut a vékonybélbe. Ez a nyílás a Vater papilla. Ha bármilyen nyomás nehezedik erre a nyílásra a hasnyálmirigy részéről, akár daganat, akár gyulladáshoz társuló duzzanat okozza, a májon kívüli klasszikus epeút-elzáródás laboratóriumi jeleit, ill. tünetét, a sárgaságot tapasztalhatjuk.

Milyen egyszerű mindez, és mégis milyen tökéletesen összhangban kell működnie a vérképző szerveknek, májnak, epének, hasnyálmirigynek, bélrendszerünknek és vesénknek ahhoz, hogy egészségesek maradjunk.

F. dr. Riss Éva, belgyógyász szakorvos

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend