Hirdetés
A néma járvány

A néma járvány

A "néma járvány" -így is emlegetjük e betegséget, amely világszerte több száz millió embert sújt és hazánkban is a lakosság 7-10 százalékát érinti. Az utóbbi évtizedekben kiemelkedő és egyre növekvő népegészségügyi gonddá vált a csontritkulás.

Hirdetés
Hirdetés

Újabb adatok szerint az oszteoporózisra visszavezethető halálozás már összemérhető a mell- és nőgyógyászati daganatok okozta halálozással. A csontritkulással kapcsolatban tehát bőven akad tennivaló. E betegség bárkinél kialakulhat  a tévhitekkel ellentétben nem csak az idősek betegsége , ezért fontos, hogy felhívjuk a figyelmet az oszteoporózisra és a megelőzését szolgáló alapvető tudnivalókra.

A táplálkozás szerepe a csontritkulás (oszteoporózis) megelőzésében és kezelésében

  • "Csontritkulásom van!? Eddig semmi jele nem volt, csak egy vizsgálat derítette ki.

  • Meggyógyulhatok?

  • Lassítható-e a folyamat?

  • Elkerülhetőek-e a törések?

  • Mi az oka a csontelváltozásnak?

  • Megelőzhető-e a csontritkulás?"

Keressük meg együtt a fenti kérdésekre a választ!

Mikor beszélünk csontritkulásról?

Az oszteoporózis azt jelenti, hogy a változatlan csonttérfogaton belül a csont állománya kevesebb lesz, szerkezete átalakul, porotikussá válik, szilárdsága csökken, és növekszik a csonttörések kialakulásának a kockázata.

A csontritkulás kialakulása lassú folyamat, csak későn okoz tüneteket, gyakran akkor válik nyilvánvalóvá, amikor a csonttömegveszteség olyan nagy fokú, hogy nem bírja el a megszokott terhelést (emelést, kisebb traumát, előrehajlást stb.), s a csökkent szilárdságú csont eltörik. A csont szilárdságát főként a csont sűrűsége (denzitása) és a csont szerkezete határozza meg.

Az oszteoporózisos törések, főleg a csigolyák törései krónikus fájdalommal járnak, mozgáskorlátozottságot, és az életminőség romlását idézik elő. A sajgó csontfájdalom, a hajlott hát, az elnyomorodott végtagok nem szükségszerű velejárói az öregségnek.

A csontokban kifejlődésük, növekedésük befejezése után is állandó beépülési és bontási folyamat zajlik, melyet számos különböző támadásponton ható hormon szabályoz. Fiatal korban a beépülési folyamatok vannak túlsúlyban. Az ember (genetikailag lehetséges) maximális csonttömege, az ún. csúcs csonttömeg 25-30 éves kor körül alakul ki.

Ezt követően új csontszövet már nem képződik, egy viszonylag rövid periódusban (10-20 éven át) a beépülési és lebontási folyamatok azonos mértékűek, egyensúlyban vannak. 40-45 éves kor felett a lebontási folyamatok kerülnek túlsúlyba, s mindkét nemben évente 0,3-0,5 százaléknyi csonttömegveszteség következik be. Idős korban a csont anyagának kismértékű elvesztése nem tekinthető kórosnak. Nőkben menopauza idején a veszteség elérheti az évenkénti 2-5 százalékot! Az van előnyös helyzetben, akinek a szervezetében fiatal korban nagy csúcs csonttömeg alakult ki.

Mivel az elveszített csonttömeget nem lehet pótolni, a megelőzés a leghatékonyabb eszköz. Fiatal korban minél nagyobb csúcs csonttömeg kialakítására, később pedig a csonttömeg megőrzésére kell törekedni, a menopauzában és idős korban pedig mérsékelni kell a csontveszteséget. Ebben döntő szerepet játszik az egészséges életmód és a kiegyensúlyozott táplálkozás.

Milyen gyakran fordul elő a csontritkulás?

Magyarországon mintegy 700-900 ezer ember szenved csontritkulásban. A veszélyeztetettek száma természetesen ennél jóval nagyobb. Az Amerikai Nemzeti Oszteoporózis Alapítvány 1991-es adatai szerint az oszteoporózis mintegy 25 millió amerikait érint. A betegség következményeként évente kb. 1,5 millió törés következik be, s ennek ellátása több mint 10 billió dollárral terheli meg az egészségügyi kiadásokat. Úgy gondolják, hogy az oszteoporózis előfordulása a 65 éven felüli amerikai lakosság körében az 1988-as 12 százalékos gyakoriságról 2020-ra 24 százalékra emelkedik.

Az oszteoporózis megjelenési formái

Leegyszerűsítve a kérdést primer és szekunder forma különíthető el.

A primer oszteoporózisnak két típusa van:

1., Posztmenopauzális oszteoporózis

50-65 éves korú nőkön jelentkezik. A női nemi hormon szintjének csökkenése miatt fokozódó csontvesztés okozza.

Változó kor

A menopauza ősidőktől ismert, természetes jelenség a hölgyeknél. Lényegét tekintve nem más, mint a menstruá-ció megszűnése, a termékenység elmúlása, a csökkenő petefészekfunkció (ösztrogéntermelés) következtében. A változó kort azonban számos egészségi probléma kísérheti.

Ezek egyike a csontritkulás, amely az ebben az időszakban felgyorsuló csonttömegvesztés következménye. Ebben a korban drasztikusan megnövekszik a kalciumigény (lásd a 8. oldalon lévő táblázat _ kalciumigény a különböző életkorokban), amelyet egyrészt a táplálkozásunk átalakításával, másrészt annak kiegészítésével fedezhetünk.

40 éves kortól tehát fokozottan ügyelni kell a megfelelő kalcium- és D-vitamin-pótlásra!

2., Időskori oszteoporózis

A korral járó fokozatosan bekövetkező csontvesztés az oka.

Időskor

Az időskori csontritkulás alapvetően az elégtelen tápanyagbevitelre, a csökkent tápanyaghasznosításra, a D-vitamin-hiányra és a mozgásszegény életmódra vezethető vissza. A szekunder típus egyéb betegségekhez kapcsolódva, annak következtében jön létre. Kialakulása életkorhoz nem kötött (l.: kockázatot növelő betegségek, műtétek, gyógyszerek).

Mi okozza a csontritkulást?

A néma járványBár az oszteoporózis oka még nem tisztázott minden részletében, azt azonban tudjuk, hogy számos tényező fontos szerepet játszhat kialakulásában.

Az oszteoporózis kialakulását befolyásoló tényezők:

  • öröklődés

A genetikus tényezőknek döntő szerepük van a csúcs csonttömeg kialakulásában. A nagyobb csúcs csonttömegű egyének nagyobb helyzeti előnnyel rendelkeznek. A genetikusan biztosított csúcs csonttömeg kifejlődéséhez azonban optimális táplálkozásra, elsősorban megfelelő kalcium- és D-vitamin-ellátásra, és életmódra is szükség van. Pozitív családi anamnézis esetén (családban előforduló oszteoporózis) nagyobb az egyén kockázata. Feketék között ritkább a csontritkulás, a kaukázusi típus kockázata nagyobb.

  • kor

40-45 éves kor után csökken a csontállomány és gyengül a csont szerkezete (az életkor előrehaladtával bekövetkező kismértékű csontállományvesztés nem tekinthető kórosnak).

  • nem

A nők csontritkulás kialakulására fokozottan veszélyeztetettek, négyszer any-nyian szenvednek benne, mint a férfiak. A férfiaknál mintegy 30 százalékkal kisebb denzitású (ásványianyag-sűrűségű) csonttömeggel rendelkeznek. Korai menopauza, az ösztrogénszint (női nemi hormon) csökkenése tovább növeli a nők oszteoporózis-kockázatát.

  • kockázatot növelő betegségek, műtétek, gyógyszerek stb.

Endokrinológiai, gasztrointesztinális megbetegedésekben, illetve anyagcserezavarokban másodlagos csontritku-lás jelentkezhet. A gyógyszerek közül a szteroidok hosszú távú alkalmazás a növeli meg a csontvesztés kocká-zatát.

  • mozgáshiány

Az aktív életforma, a sportolás vitathatatlan preventív tényező, versenyszerű sportnál azonban ügyelni kell a megnövekedett kalciumszükséglet kielégítésére is. A fiatalkorban végzett, komoly állóképességet igénylő testmozgás általában nagyobb csúcs csonttömeg kialakulásához vezet. A későbbi évek során a rendszeres testmozgás, a megfelelő kalcium- és D-vitamin-ellátással párosulva, mérsékelni képes a csontvesztést. Emellett az időskori torna is megnövelheti az izomtömeget, s ezáltal csökken az elesés kockázata (ritkább a csonttörés). Az inaktivitás, tartós fekvés viszont komoly kockázatnövelő tényező. Oszteo-porozis kialakulásával kell számolni a tartós súlytalanságnak kitett űrhajósoknál is.

  • alacsony termet, gracilis alkat

Pozitív összefüggés van a testtömeg és a csontdenzitás között, tehát a vékony testalkatú, alacsony nők vannak kedvezőtlenebb helyzetben. Duplája az oszteo-porózis kockázata azoknak a nőknek, akiknek a menopauzát követően kisebb a testtömege, mint 25 éves korukban volt.

  • dohányzás

A dohányosok testtömege, s ezzel együtt csontsűrűsége általában kisebb, mint a nemdohányosoké. A dohányzó nők menopauzája korábban következik be, s a női nemi hormon szint csökkenése kockázatnövelő tényező.

  • alkohol

Alkohol hatására csökkenhet a kalcium felszívódása, s a D-vitamin-hatás is romlik. Az alkoholisták csontdenzitása kisebb; ez lehet direkt alkoholhatás következménye, vagy a májkárosodás, alultápláltság stb. miatt jön létre. A törés kockázatát a gyakori esés is növeli. Mérsékelt alkoholfogyasztás esetén menopauza után nőkben nagyobb csontdenzitást találtak, mint alacsony fogyasztásnál.

  • koffein

A kalciumfelszívódást csökkentő hatás megítélése nem egységes. Sokan jelentős kalciumszükséglet-növelő hatást tulajdonítanak neki, mások úgy gondolják, hogy a kalcium felszívódásának csökkenése tej adásával könnyen ellensúlyozható.

  • gyakori fogyókúra

A hölgyek 90 százaléka átesett már fogyókúrán, amely általában az addigi étkezési szokások drasztikus megváltozását jelenti. Minden egyoldalú táplálkozás, amelyet ilyenkor ajánlani szoktak, kedvezőtlen a csontok egészsége szempontjából.

Itt kell megemlíteni a vegetarianizmust, mely a kisebb kalcium-, fehérje- és cinkbevitel, a kisebb D-vitamin-ellátottság miatt növeli a csontritkulás kockázatát. (Az alacsonyabb nátriumbevitel, az alkohol és a dohányzás mellőzése és a több mozgás stb. viszont kockázatcsökkentő hatású.)

A csontanyagcserét befolyásoló táplálkozási faktorok

Ahhoz, hogy az egyénben a genetikailag biztosított csúcs csonttömeg ténylegesen kifejlődjék, és az élet folyamán megmaradjon, megfelelő feltételekre van szükség.

Egyik legfontosabb feltétel az, hogy egészséges, kiegyensúlyozott, változatos, de mérsékletes táplálkozással fedezzük a szervezet energia- és tápanyag-szükségletét.

Köztudott, hogy a csontrendszer megfelelő szilárdságának kialakításában a kalciumnak és a D-vitaminnak van döntő szerepe. (De az energiabevitel, a fehérje, a C- és a K-vitamin, a retinol, a foszfát, a fluorid, a réz, a mangán, a cink, a nátrium, a kadmium stb. is, noha kisebb mértékben, de részt vesz a csontképzésben.)

Az oszteoporózis táplálkozási vonatkozásai a különböző korcsoportokban eltérő hangsúllyal jelentkeznek.

A kalcium az emberi test számára elengedhetetlenül fontos ásványi anyag. Ez csontjaink fő alkotója. Amennyiben nincs elegendő kalcium a vérben, a szervezet a csontokból vonja el azt. Ez pedig a csontok meggyengüléséhez, szilárdságuk elvesztéséhez vezethet. Ezért nagyon fontos, hogy az erős, szilárd csontozat kifejlődéséhez és megtartásához kalciumban gazdag étrendet alakítsunk ki. A megfelelő kalciumellátottság (a D-vitamin-ellátottsággal együtt) az oszteoporózis megelőzésének és a folyamat lassításának egyik legfontosabb feltétele! A test kalciumtartalmának 99 százaléka a csontokban és a fogakban található, 1 százaléka bekapcsolódik számos anyagcsere-folyamatba. Kalciumszükségletünk 75 százalékát tejjel, tejtermékekkel fedezzük, 25 százaléka egyéb forrásból származik pl.: káposzta, brokkoli, mák, dió, hal. Az ember kalciumszükséglete életkorától és élethelyzetétől függően más és más.

A néma járvány

Életkor(év) Kalciumszükséglet

1-3: 500 mg

4-6: 800 mg

7-10: 800 mg

11-18: 1200-1500 mg

19 felett: 1000 mg

terhesség, szoptatás alatt: 1500 mg

menopauza után: 1500 mg

Felmérések szerint a hazai táplálkozási szokások mellett az átlagos kalciumbevitel Magyarországon a felnőtt embereknél nem haladja meg a napi 500-600 mg-ot . Mivel a szervezetünk nem képes kalciumot előállítani, így nekünk kell gondoskodnunk annak rendszeres és megfelelő mennyiségű beviteléről.

A kalcium mellett, illetve vele együtt a D-vitaminnak van meghatározó szerepe a csontanyagcsere folyamatában. A D-vitamin fokozza a kalcium felszívódását és a csontba történő beépülését. Feltételezhető, hogy a felnőtt lakosság, főleg az időskorúak D-vitamin-ellátottsága nem megfelelő. A napi D-vitamin-bevitelnek gyermek- és fiatal felnőttkorban a napi 400 NE-t (Nemzetközi Egység), idősebb korban pedig a napi 600-800 NE-t kell elérnie az egészséges csontszövet felépítése és fenntartása érdekében.

D-vitamin található néhány halban, a tojás sárgájában és a májban. A napfény ultraibolya sugarainak a hatására bőrünkben is képződik.

Adekvát energiabevitel szükségességét húzza alá az a megfigyelés, hogy a nagyobb testtömeg csökkenti a csontritkulás kockázatát. Alacsony energiabevitel, csökkent izomerő időskorban növelheti a csonttörés kockázatát. Fogyókúra idején számításba kell venni, hogy alacsony (<1200 kcal/nap) energiatartalmú étrenden nem lehet fedezni a szervezet kalciumszükségletét. Alacsony energia-, magasabb fehérjetartalmú étrend pedig növeli a kalciumürítést.

A fehérjebevitelnek a kalcium, illetve a csontanyagcserére gyakorolt hatását vizsgálva a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy mind a fehérjehiány, mind a túlzott fehérjebevitel kedvezőtlen. A csípőtörés gyakoriságának a csökkenését mutatták ki nagyobb tejfogyasztás esetén. A nem tejtermékből származó fehérjének ilyen kockázatcsökkentő hatása nem volt. Ha a nagyobb fehérjebevitelhez alacsony kalciumbevitel társult, nőtt a csípőtörések kockázata.

Az élelmi rostok hatásukat úgy fejtik ki, hogy csökkentik a kalcium felszívódását. Pl.: a babból csak feleannyi kal-cium szívódik fel, mint a tejből; a spenót és a rebarbara kalciumtartalma nem hasznosul. A gabonakorpa (extrém beviteltől eltekintve) csak kismértékben csökkenti a kalcium felszívódását.

A foszfor megítélése az utóbbi években változott.

A magas foszfát- és alacsony kalciumtartalmú üdítőitalok fogyasztásáról úgy tudtuk, hogy fokozzák a kalcium ürítését, tehát kockázatnövelő hatásúak. Más vizsgálatok ezt cáfolni igyekeznek. Nemcsak a bevitt foszfor mennyisége, hanem a kalciumhoz viszonyított aránya is fontos.

A túlzott só (nátrium) bevitel növeli a kalciumürítést; megnövelheti a csontritkulás veszélyét. Magyarországon a sófogyasztás az optimális 2-3-szorosát is eléri. Sót igen nagy mennyiségben tartalmaznak a húsipari termékek, a sajtok, a készételek stb.

A fluor növeli a csontképzést. Nem sikerült azonban összefüggést kimutatni a csonttömeg és az ivóvíz fluortartalma között. Fluort tartalmaznak a halak, a tea és a fluorozott ásványvizek.

Alumíniumtartalmú antacidok (gyomorsavtúltengés esetén savlekötőként alkalmazzák) növelik a kalciumürítést, ezáltal növelik a csontritkulás kockázatát.

A mangán, a réz és a magnézium kedvezően hat a csontképzésre, de szerepük tisztázása még további tanulmányozást igényel. Valamennyi megtalálható pl. a dióban és a zöldborsóban.

C-vitaminra van szükség a csontszöveti fehérje (kollagén) képződéséhez. Skorbutban megszokott jelenség a csontritkulás. A dohányzás megnöveli a C-vitamin-szükségletet, s a hiányos C-vitamin-ellátás ebben a vonatkozásban is kockázatnövelő lehet.

A K-vitaminnak is szerepe van a csontfehérje szintézisében, a csont mátrixának kialakításában.

Összefoglalva tehát: a csont tömegét és a csontdenzitást kialakító legfontosabb tényezők: a táplálkozás, a fizikai aktivitás és a nemi hormonok. A csontritkulás a klimaktériumot követően manifesztálódik, de gyökerei a gyermek- és a serdülőkorra nyúlnak vissza, genetikai, endokrin és táplálkozási tényezők befolyásolják.

A csontképzés-csontbontás egyensúlyának felborulása, és a felgyorsuló csonttömegvesztés miatt a csontritkulás különösen veszélyezteti a 40 év feletti változó korban lévő nőket. Ilyenkor különösen oda kell figyelni a megelőzés három legfontosabb lépésére: a kalcium- és D-vita- min pótlására, megfelelő testmozgásra és az egészséges életmódra (pl. kerülni kell a túlzott dohányzást és alkoholfo-gyasztást).

A csontritkulás gyógyszeres kezelése a szakorvos kompetenciája.

A megnövekedett kalciumszükséglet kielégítése kalcium- és D-vitamin-tartalmú készítmények adását indokolhatja.

Mit tehetünk csontjaink egészségéért?

  • Minden nap fogyasszunk tejet vagy tejterméket.

  • Együnk rendszeresen egyéb kalciumtartalmú élelmiszereket is. (Rozskenyér, szója, olajos magvak, kalciumos ásványvíz, hal.)

  • Mozogjunk rendszeresen, hetente legalább háromszor 30-60 percet. (Torna, séta, úszás.)

  • Tartózkodjunk sokat a napon. Főleg télen használjuk ki az időjárás adta lehetőségeket, naponta legalább fél órát napoztassuk arcunkat, végtagjainkat.

  • Mérsékeljük koffeinfogyasztá-sunkat.

  • Kerüljük a dohányzást és az alkoholfogyasztást.

  • Amennyiben kalciumszegény az étrendünk, egészítsük ki pl. kalciumot és D-vitamint egyaránt tartalmazó készítménnyel.

Dr. Barna Mária

a Magyar Táplálkozástudományi Társaság elnöke  


Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend