Hirdetés
A neandervölgyi ember agya lassabban fejlődött

A neandervölgyi ember agya lassabban fejlődött

Spanyol kutatók szerint a neandervölgyi ember agya lassabban fejlődött gyermekkorban, mint a Homo sapiensé, ami azt igazolja, hogy ez a kihalt emberfaj sem állatiasabb, sem primitívebb nem volt a mai embernél.

Hirdetés
Hirdetés

A madridi Természettudományi Múzeum tudósai Antonio Rosas professzor vezetésével végeztek kutatást. Egy neandervölgyi gyermek csontvázának elemzéséből arra a következtetésre jutottak, hogy a gyermek agya még fejlődésben volt abban az életkorban, amikorra egy mai gyermek agya már teljesen kialakult - ismertette pénteken a Science folyóiratban közzétette tanulmányt a BBC News.

Más majomfajoktól vagy primitívebb emberféléktől eltérően a Homo sapiens esetében az agy a gyermekkor alatt hosszabb ideig, több évig fejlődik, ugyanis több időbe és energiába telik a nagy méretű agy teljes kialakulása.
Korábbi tanulmányok azt állapították meg, hogy a neandervölgyi ember agya sokkal gyorsabban fejlődik ki, mint a modern emberé, s ezzel azt támasztották alá, hogy ezért valószínűleg a neandervölgyiek agya kevésbé volt kifinomult.
"Meglepetésként ért bennünket. A kutatás kezdetén azt vártuk, hogy hasonló eredményekre jutunk, mint a korábbi tanulmányok" - mondta el Rosas professzor az új eredményről.

A kihalt emberfaj tehát semmivel sem volt állatiasabb vagy primitívebb, mint a Homo sapiens.    Mostanáig a tudósok úgy gondolták, hogy a modern ember az egyetlen, amelynek agya viszonylag lassan fejlődik ki a felnövés folyamatában.

A neandervölgyi gyermek csontvázát, amelyet vizsgálat alá vetettek, Asztúriában, az El Sidrón-barlangban találták. A hét és féléves fiú maradványai 49 ezer évesek.

Rosas professzor és kutatócsoportja úgy véli, a korábbi kutatások tévedtek, és az új kutatás eredménye a helyes. Ezt azzal is alátámasztotta, hogy először sikerült egy szinte teljes neandervölgyi gyermekcsontvázat megvizsgálni, amely éppen a kritikus fejlődési stádiumban lévő gyermeké lehetett.
A fiú viszonylag jó állapotú koponyájának vizsgálatakor tejfogakat és csontfogakat is találtak az állkapcsában, így sikerült megállapítani az életkorát.

A neandervölgyi ember agya lassabban fejlődött

Az agyának mérete halálakor 87,5 százaléka volt egy kifejlődött neandervölgyi felnőttének. Egy modern ember gyermekének ebben a korban az agya egy felnőttének a 95 százaléka.
A kutatók azt is megállapították, hogy a fiú hátgerincét alkotó csontocskák közül némelyik még nem nőtt össze, míg a modern embernél ezek a csontok hatéves korra összenőnek.
"A neandervölgyieknek az agya és a teste is nagyobb volt a mai emberénél, tehát logikus az gondolni, hogy a neandervölgyiek agya egy kicsit lassabban fejlődött ki, hogy időt hagyjon arra, amíg a test is teljesen kifejlődik" - magyarázta a kutatás eredményét Rosas.

Korábban a tudósok úgy vélték, hogy a modern ember volt a leglassabban felnövő faj. Miután most kiderült, hogy a neandervölgyieknél ez kicsivel még több időt vett igénybe, ebből az a következtetés vonható le, hogy mindkét faj egy közös őstől örökölte a lassú növekedést.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend