Hirdetés
A munka növeli a stressz kockázatát

A munka növeli a stressz kockázatát

Az új technológiák, anyagok és munkafolyamatok bevezetésével a munka világa is jelentős átalakuláson megy keresztül. A munkaszervezésben és -irányításban végbemenő változások új kockázati területeket teremtenek, amelyek fokozott mértékű stresszhez, majd végső soron a szellemi és fizikális egészség súlyos romlásához vezethetnek.

Hirdetés
Hirdetés

Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség új jelentéséből kiderül, hogy a fő pszichoszociális kockázatok a munkaszerződések új formáival, az állások bizonytalanságával, a munka intenzívebbé válásával, a nagy érzelmi terhekkel, a munkahelyi erőszakkal, valamint a munka és a magánélet egyensúlyának hiányával függenek össze.

Jukka Takala, az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) igazgatója így nyilatkozott a felmérésről: - Európában a munka világa egyre gyorsabban változik. Az munkahely bizonytalansága, a több párhuzamos állás vagy a nagy intenzitású munka mind stresszhez vezethet, és veszélyeztetheti a munkavállalók egészségét. A minőségi állások megteremtéséhez és a munkavállalók jó egészségi állapotának megőrzéséhez a pszichoszociális munkakörnyezet folyamatos ellenőrzésére és javítására van szükség.

A munkahelyi stressz az Európában jelentkező legfőbb munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kihívások egyike, és várhatóan emelkedni fog azoknak a száma, akik a munka által okozott vagy súlyosbított, stresszel kapcsolatos állapotokban szenvednek. A stressz a második leggyakrabban jelentett, munkához kapcsolódó egészségi probléma, amely az EU munkavállalóinak 22%-át érinti (2005). A tanulmányok szerint az összes kieső munkanap 50-60%-a a stresszel függ össze. 2002-ben a 15-tagú EU-ban a munkához kapcsolódó stressz éves gazdasági költségét 20 000 millió euróra becsülték.

A pszichoszociális kockázatok vizsgálatát az Európai Kockázatkutató Központ végezte és publikálta:

  • A bizonytalan munka általános meghatározása szerint alacsony jövedelmet biztosító és alacsony minőségű munka, amely kevés lehetőséget nyújt a képzésre és a karrierépítésre. Általában a bizonytalan szerződéssel rendelkezők végzik a legveszélyesebb munkákat, rosszabb körülmények között dolgoznak, és kevesebb munkavédelmi biztonsági képzést kapnak. Az instabil munkakörülmények között végzett munka az állás bizonytalanságához vezethet, ami jelentősen növeli a munkához kapcsolódó stresszt. A munka intenzívebbé válása egészségügyi problémákhoz vezet.

  • A szigorú határidők és a felgyorsult munkatempó miatt az EU egyre több munkavállalója tapasztal nagy munkaterhet és munkahelyi nyomást. A munkahelyek számának csökkenése és az új kommunikációs technológiák következtében a munkahelyen kezelendő növekvő információmennyiség és a kevesebb munkavállaló között megoszló, magasabb követelmények szintén fokozottabb munkahelyi stresszhez vezethetnek.

  • A munkahelyi erőszak és megfélemlítés problémája egyre nagyobb aggodalomra ad okot. Bár mindenfajta foglalkozást és tevékenységi területet érint, mégis az egészségügyben és a szolgáltató szektorban a leggyakoribb. Következményként előfordulhat az önértékelés romlása, szorongás, depresszió, sőt, akár öngyilkosság is.

  • A munka és a magánélet egyensúlyának hiánya hatással van a családokra. A nagy munkateher és a rugalmatlan munkaidő nehezebbé teszi a munka és a magánélet közötti megfelelő egyensúly elérését, különösen a nők számára, akik gyakran még ma is "két műszakban" dolgoznak: először a munkahelyen, azután otthon. Ez stresszt és az emberek egészségére gyakorolt más negatív hatásokat idézhet elő, különösen akkor, ha nincs lehetőség arra, hogy a munkavállalók a munkakörülményeket személyes szükségleteikhez igazítsák. A 27 tagú EU túlórázó munkavállalóinak több mint 40%-a számolt be arról, hogy elégedetlen a munka és a családi élet egyensúlyával.


Forrás: Prime Time Communications

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend