Hirdetés
A jó, a rossz és a finom

A jó, a rossz és a finom

Emésztésünk és immunrendszerünk megfelelő működéséhez egészséges bélflórára van szükségünk, erről a pro- és a prebiotikumok gondoskodnak. Dr. Bende János sebész, gasztroenterológus elmondta, mi a feladatuk a „jó” baktériumoknak, illetve hogyan védekezhetünk a károsak ellen.

Hirdetés
Hirdetés

 

 

Emésztőrendszerünkre az úgynevezett bélflóra vigyáz, amely valójában rengeteg mikroorganizmus összessége, amelyek között találhatók hasznos és kevésbé hasznos baktériumok. Egy jól működő, normális szervezetben egyensúlyban vannak a "jó" és a "rossz" baktériumok, hatékonyan fel tudják venni a harcot a külvilágból érkező, kártékony baktériumok és vírusok ellen. A bélflóra valójában méregtelenít, megvédi a bélnyálkahártyát, csökkenti a gyulladáskeltő anyagok termelődését, ezáltal gondoskodik az immunrendszer kiegyensúlyozott működéséről.

 

Mi folyik odabent? A jó, a rossz és a finom

Bélrendszerünk belső felülete óriási, elméletben akár egy futballpályát is beteríthetnénk vele, így nem meglepő, hogy bármi, ami működését befolyásolja, komoly károkat és kellemetlenségeket okozhat. Lehet ez egy fertőzés, betegség, de akár a helytelen táplálkozás, egy káros szenvedély (dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás) vagy a stressz következménye is. Egyes gyógyszerek, különösen az antibiotikumok szintén roncsolják a bélflórát, felborítják egyensúlyát.

A bélflóra egyensúlyának felborulásakor bizonyos baktériumfajták száma csökken, másoké viszont megnő, így fennáll a veszélye, hogy elpusztulnak a bélbolyhok, a bélfal pedig áteresztővé válik. A salakanyagok méreganyagai közvetlenül a hashártyára kerülhetnek, a keringés és a kiválasztás zavart szenvedhet, amely akár visszafordíthatatlan is lehet. A hasi diszkomfort érzése mellett emésztési zavarok – elsősorban hasmenés, puffadás – jelentkezhetnek, de akár életveszélyes állapotot is létrejöhet.

Ezért különösen fontos, hogy mindig vigyázzunk bélflóránk egészségére, kiegyensúlyozott táplálkozással és a káros szenvedélyek elhagyásával. Amennyiben a bélflóra egyensúlya sérült, igyekeznünk kell minél hamarabb helyreállítani. Kézenfekvő lenne a megoldás, hogy a káros baktériumokat igyekszünk elpusztítani (például antibiotikummal), de nem ez a jó megoldás. Dr. Bende János szerint a hasznos baktériumok jelenlétét kell erősítenünk, így azok hatékonyan tudják felvenni a harcot a „rosszak” ellen.

 

A „jó”baktériumok - probiotikumok

Azokat a jótékony mikroorganizmusokat, baktériumokat, gombákat nevezzük probiotikumoknak (a szó a görög pro bios, "az életért" kifejezésből ered), amelyek a normál, jól működő bélflórában is megtalálhatóak, például a Bifidobacterium-, a Lactobacillus- vagy a Streptococcus-fajok. Szerepük van a tápanyagok lebontásában, az immunrendszer erősítésében, illetve megakadályozzák a szabadgyökök képződését.

A bélrendszer egészségére a probiotikumban gazdag étkezés (lásd a keretben) mellett a patikákban kapható, mesterségesen előállított probiotikumos készítményekkel vigyázhatunk. Lehetőleg olyan terméket válasszunk, amelyek változatlan formában jutnak el a vastagbélbe, és ott megtelepedni is képesek. Ezeket a szereket általában szájon át kell bevenni, hogy a leghatékonyabbak legyenek, érdemes őket cukros vízben vagy teában feloldva meginni.

 

Segítség a probiotikumnak – a prebiotikumok

A pre- és probiotikum közötti különbséget sokan nem ismerik, pedig a két dolog nem ugyanaz. A prebiotikumok (pl. oligoszacharidok és inulin) fokozzák a probiotikumok termelődését, illetve segítik megtapadásukat, közben pedig gátolják a káros baktériumok megtelepedését. Ezek valójában olyan élelmiszer-összetevők, amelyeket nem lehet megemészteni, a gyomor és a bélrendszer felső szakaszában található emésztőenzimek nincsenek rájuk hatással, így változatlan formában el tudnak jutni a vastagbélbe, ahol kifejtik jótékony hatásukat.

Természetes formában az anyatej tartalmazza a legtöbb prebiotikumot, ezért különösen fontos, hogy a kismamák minél hosszabb ideig szoptassák csecsemőiket, így biztosítani tudják, hogy a kicsi bélflórájában megtelepedjenek a „jó” baktériumok. Felnőttként is bevihetünk prebiotikumot például a tehéntejjel, a babbal, a borsóval, a hagymával, a fokhagymával, a káposztafélékkel és a csicsókával. Kaphatóak a patikákban olyan készítmények, amelyek pro- és prebiotikumokat is tartalmaznak, ezeket nevezik szinbiotikumoknak. Alkalmazásukkal a két összetevő előnyös hatásai együtt érvényesülnek.

 

Antibiotikum – csak orvosi utasításra!

Antibiotikum szedése csak azokban az esetekben ajánlott, ha a fertőzést nagy valószínűséggel baktérium okozza. Meghűlésre, megfázásra, influenzára (egyéb vírusfertőzésre) egészen addig nem ajánlott az antibiotikum, amíg szövődmény nem alakul ki. Az antibiotikumkúrát mindenképpen orvosi javaslatra szabad csak elkezdeni, soha nem szabad az otthon megmaradt gyógyszert beszedni. Az orvos által felírt adagot mindig végig kell szedni, egy szem sem maradhat belőle, hiszen ha nem szedjük elegendő ideig, a káros baktérium nem pusztul el teljesen, sőt újra szaporodni kezd, mi több, ugyanarra a szerre már ellenálló lehet, rezisztencia alakulhat ki.

Az antibiotikumoknak két típusa létezik: az egyik megöli a baktériumokat (baktericid szer), míg a másik gátolja azok szaporodását (bakteriosztatikus készítmény). Mindkettőnek az a célja, hogy minden káros baktérium elpusztuljon, ezért kell bizonyos ideig - általában minimum öt napig – szedni. Mivel az antibiotikum általában széles spektrumú szer, „nem válogat", a hasznos és a káros baktériumokat is elpusztítja, ezért kell a kúra alatt és után különösen odafigyelünk a bélflóra helyreállítására. Nem ritka, hogy szedése alatt hasmenés, hasfájás alakul ki, ezek a mellékhatások mind a bélflóra egyensúlyának eltolódása miatt jönnek létre. A pro- és prebiotikumok megkönnyíthetik ezeket a napokat, enyhíthetik a kellemetlen tüneteket.

 

A Patika Tükör növemberi számában megtalálja a probiotikumban gazdag ételek listáját. Keresse a Patikákban!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend