A futás örömei

A futás örömei

Számtalanszor ismételt és örökérvényű igazság, hogy a rendszeres sportolás és az egészség összefügg egymással. Napjainkra ez a mondás még inkább igaz. A magánélet és a munka okozta stresszforrások, a magas vérnyomás és az elhízás mind-mind arra késztet bennünket, hogy mozogjunk, sportoljunk, hiszen az egészségünkért ezzel tehetünk a legtöbbet. Az egyik erre alkalmas sportág a futás. A futás a legkönnyebben végezhető sport, ráadásul talán ennek a mozgásformának van a legtöbb jótékony hatása.

A futás a vázizomzat nagy részét megmozgató, ily módon a szív- és vérkeringést jelentősen megterhelő mozgásforma. A szívnek az ilyenfajta terheléshez fokozatosan kell hozzászoknia, különösen idősebbek, szívbetegek esetén. A vázizmoknak mozgás közben sokkal nagyobb mennyiségű oxigénre és tápanyagra van szükségük, mint nyugalomban. Ezt a keringés megváltozása, a futás közben jelentősen megnövekvő pulzusszám, a percenként megmozgatott vér összmennyisége (perctérfogat) és a vérnyomás emelkedése biztosítja.

Ezt a szív úgy éri el, hogy egy-egy összehúzódása során a szokottnál sokkal nagyobb vérmennyiséget lök ki magából, és ezt a nyugalmi helyzethez képest gyakrabban teszi. Az érrendszerben bekövetkező változásoknak ráadásul egy beteg érfal nehezen áll ellen. Nap mint nap hallhatunk, olvashatunk a következőhöz hasonló felhívást: valamilyen alkalomból néhány kilométeres futást rendeznek, ahová szeretettel várnak kicsiket, nagyokat, profikat, amatőröket, olyanokat is, akik még soha nem vettek részt hasonló rendezvényen. Ezeknek a tömegrendezvényeknek döntő többsége közúton, aszfalton történik.

A hétköznapi életben a kondicionális képességek közül talán az állóképességre van a legnagyobb szükségünk, és ezt a futással lehet a leghatékonyabban fejleszteni. Ugyanis ez a mozgásforma edzi legjobban a tüdőt, a szív- és érrendszert, valamint az izomzatot. Éppen ezért alapozója számos sportágnak. Az nem meglepő, hogy a futball-, kézilabda-, kosárlabda-játékosoknak edzésük szerves része a futás, de a cselgáncsozók, sportlövészek, kajak-kenusok, sőt még a sakkozók is rendszeresen futnak, mert ezzel tudják legjobban kondicionálni testüket.

A futás hatására a szív gazdaságosabban működik, a légzőkapacitás javul, az izomzat, és nem utolsósorban a csontozat erősödik, ezért preventív hatása óriási. Napjainkban nagy figyelmet kellene fordítani arra, hogy mely sportágak milyen betegségek megelőzésében játszanak szerepet. Amelynél az energia-befektetés és megtérülés aránya a legjobb, azt kell választani. A futással megelőzhetőek a szív- és érrendszeri, a daganatos, illetve a mozgásszervi betegségek, valamint csökkenti az idegrendszeri és pszichés zavarok tüneteit. Ráadásul a megelőzésen túl az edzésre fordított idő és energia az életminőség javulásával rövid távon megtérül.

A futás lélektani hatása sem elhanyagolható, hiszen a rendszeres edzéseknek köszönhetően oldódik a feszültség, és könnyebben megoldhatóak a problémák. Ezért ha valaki most úgy dönt: elkezd futni, akkor a felsorolt jótékony hatásokat hamarosan megtapasztalhatja. Arra persze figyelni kell, hogy a szervezetnek időre van szüksége, az ízületeknek hozzá kell szokniuk a megterheléshez. Érdemes szakember segítségét kérni a kezdeti lépésekhez.

A gyakorlatban

Azok, akik nem szoktak hozzá a rendszeres testmozgáshoz, futáshoz, ne induljanak neki - még a rövidebb távoknak se - megfelelő felkészülés nélkül. A reggelenkénti rohanás a busz után nem garantál kellő edzettséget!

A kemény útburkolat komoly megterhelést ró a futásban igénybevett ízületekre, elsősorban a bokákra, térdekre. Rövid, 1-2 kilométeres távnál ez akár észrevétlen is maradhat, de a beteg ízületek már ezt a terhelést is rossznéven veszik. A nagyobb távolság bizony már egészséges ízületeket is jelentősen megterhel. Ezen csak kiváló minőségű, a rázkódást jelentős mértékben tompító edzőcipő, futócipő segíthet. Lehetőleg ne fussunk közönséges tornacipőben! A jó futócipó talpa kellően puha, rugalmas, és a cipő tartja a lábat.

Az európai népek hagyományos orvoslásában a különféle bőrgyulladásokat és nehezen gyógyuló sebeket többek között a mediterrán eredetű körömvirág szirmaiból (nyelves virágaiból) és teljes virágzatából (virágfészkeiből) készült forrázattal (vagy főzettel) átitatott vászonnal borogatták be, de megőrölt szirmokból és állati zsiradékokból, vagy növényi olajokból készült kenőcsökkel, illetve olajokkal is kezelték.

Hogyan kezdjünk hozzá a futáshoz

A felkészülésre elegendő időt kell szánni! Ez az induló edzettségi állapotától és a tervezett távtól függően, akár több hét is lehet. A felkészülést kezdjük néhány száz méteres kocogással. Rövid pihenők beiktatásával ez többször is ismételhető. A távolságok fokozatos növelésével, a szünetek ritkításával fussuk le a tervezett távot több, egymást követő napon. Csak ezután próbálkozzunk meg a táv folyamatos leküzdésével. Ha már ez is megy, csak akkor váljon majd a stopper ellenféllé. A fokozatosan növekvő terheléssel a kellemetlen izomfájdalmakat, az izomlázat is elkerülhetjük, illetve annak tüneteit mérsékelhetjük. Ha a felkészülés során bármilyen kellemetlen panaszunk támad, csökkentsünk a terhelésen. Komoly panaszok esetén kérjünk segítséget kezelőorvosunktól, és addig függesszük fel az edzést.