Hirdetés

A fejfájás

Ezt a kellemetlen, gyötrő állapotot szinte minden ember megtapasztalta már, hiszen a felnőtt lakosság körében ez az egyik leggyakoribb panasz. Az esetek nagy részében, csak "egyszerű" fejfájásról van szó, melyet például megfázás, közeledő időjárási front, túlzott alkoholfogyasztás vagy éppen megfeszített szellemi munka hív elő.

Hirdetés
Hirdetés

Az így kialakult fejfájás fejfájáscsillapító hatására megnyugtatóan elmúlik, ám ha gyakran visszatérő, nehezen múló állapotról van szó, akkor már bizony tanácsos szakemberhez fordulni.

A fejfájásokat alapvetően két nagy csoportra oszthatjuk. Az egyik csoportba az úgynevezett másodlagos vagy tüneti fejfájások sorolhatók, melyek mögött jól felismerhető szervi elváltozás áll. (Nyaki gerinc különböző eredetű elváltozásai, koponyaalapi erek tartós szűkülete, lázas állapot, anyagcsere-betegségek stb.)

Ha viszont nincs kimutatható ok a fájdalom hátterében, elsődleges vagy önálló fejfájásról beszélünk. A fejfájások jelentős hányada ebbe a csoportba tartozik.

Az önálló fejfájások leggyakoribb formái. A tenziós és a "cluster" ("csomagokban" jelentkező) fejfájás, valamint a migrén.

A tenziós fejfájás

E fejfájástípusnak - a neve ellenére - nincs semmi köze a vérnyomáshoz. Jellegzetessége a félórától akár egy hétig is elhúzódó enyhe vagy közepes erősségű, rendszerint az egész fejre kiterjedő nyomó, "abroncsszerű" fájdalom, mely nem rosszabbodik fizikai megterhelésre. A tenziós fejfájást nem kíséri sem hányás, sem hányinger.

Legjellemzőbb kísérő tünetei: szorongás, a koncenrációs képesség csökkenése, hangulatzavar, feszültség.

Gyakran a tenziós fejfájásban szenvedő betegek azok, akiket el kell küldeni CT-vizsgálatra, hogy a beteg és az orvos egyaránt megnyugodjon, valóban nincs szervi elváltozás a sokszor jelentkező fájdalom mögött.

A tenziós fejfájás kialakulásában gyakran szerepe van a stressznek, a mozgásszegény életmódnak is.


A "cluster" fejfájás

Ez a típusú fejfájás főleg a férfiakat sújtja, jellemzően a 30-40-es életkorban jelentkezik. A rohamokban érkező fájdalom általában fél-egy óráig tart. Általában a kora reggeli órákban kezdődik - sokszor erre ébred a beteg -, de sokszor naponta több alkalommal is visszatér. Az igen heves, rendkívül erős féloldali fájdalom a szemüregben, a homlokon és a halántékon lokalizálódik. A roham alatt a beteg nyugtalan, jön-megy. A fájdalmas oldalon a szem gyakran bevörösödik, könnyezik, de szemhéjödéma is előfordulhat.

A "cluster" típusú fejfájást még az is jól jellemzi, hogy a roham sokszor óramű pontossággal jelentkezik, ugyanabban az órában, akár naponta többször is.

Ez az időszak hetekig, néha hónapokig is tarthat, majd amilyen váratlanul jött, úgy el is múlik, de sajnos nem véglegesen, csak a következő periódusig. Van olyan, hogy egy-egy periódus között hosszabb idő - akár néhány év - is eltelhet, de előfordul, hogy a fejfájásrohamok az év maghatározott szakaszaiban jelennek meg.

Ez a fejfájásfajta sokkal gyakoribb azok körében, akik erős dohányosok. Erre egyelőre nincs magyarázat.

A "cluster" fejfájás sokkal kevéssé ismert, mint a migrén, ezért sok beteg el sem jut a szakorvoshoz, pedig a fájdalom nagysága és a kísérő tünetek komoly szenvedést okoznak.


A migrén

Ez a leggyakrabban előforduló fejfájástípus, mely 4-72 óráig tart, lüktető és görcsös. Általában féloldali fejfájásként ismerik, mert általában a koponya vagy az arc egyik felére terjed ki. (Meg kell azonban jegyezni, hogy kétoldali fájdalom sem ritka.)

Jellemzője, hogy hányingerrel, hányással, fény- és hangkerüléssel, fokozott gyengeségérzéssel társul.

A migrénes rohamot leginkább egy elsötétített, csendes szobában, mozdulatlanul lehet átvészelni. Annál is inkább, mivel a beteg állapotát súlyosbítja a fizikai erőkifejtés, sokszor még a napi tevékenységét sem képes elvégezni.

A migrén meglehetősen gyakori kórkép, legalább a lakosság 10 százalékát - s főleg a nőket - érinti. Időszakosan jelentkezik, vagyis a rohamok között hosszabb tünetmentes időszakok vannak.

Egy tipikus migrénes fejfájás négy szakaszra osztható.

  • Bevezető szakasz: órákkal megelőzheti magát a fejfájást. Hirtelen hangulatváltozás, ingerlékenység jellemezheti, s már ilyenkor felléphet bizonyos illatokkal szembeni undor.
  • Az előjel szakasza: körülbelül negyed-félórával előzi meg a fejfájásrohamot. Ilyenkor foltok, fények villódzhatnak a beteg szeme előtt, s a látótér beszűkülése is bekövetkezhet.
  • A fejfájás szakasza: a fájdalom egyre erősödik, s társulnak hozzá a már említett kísérő jelenségek, majd a fejfájás lassan csökken és megszűnik.
  • A lábadozás szakasza: akár órákig is eltarthat, míg a beteg visszanyeri a roham előtti állapotát, munkaképességét. Ebben a szakaszban is megmaradhat még az ingerlékenység, a fáradtságérzés.

A súlyos migrénes roham még egy kívülálló számára is meglehetősen riasztó lehet. Magát a betegséget már az ókorban is leírták, bár ekkor még nem adtak nevet neki. A görögök nevezték el - féloldali jellege miatt - hemicraniának (félkoponya), ami aztán "megrim"-ként került be a korabeli angol nyelvbe. Innen vették át a franciák, s tőlük "származik" a betegség végleges, ma is ismert neve: migraine, vagyis migrén.

Enyhébb migrénes rohamot a gyógyszertárakban kapható fájdalomcsillapítók is megoldhatnak, de erősebb rohamok esetén specifikus gyógyszerekre lehet szükség, amit csak szakorvos írhat fel.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend