Hirdetés
A fejfájás okairól

A fejfájás okairól

Életünk folyamán valamennyien tapasztaltunk fejfájást. Ennek különböző okai lehetnek, amelyek igen gyakran kombinálódnak egymással. A fájdalom eredhet a koponyán kívül elhelyezkedő képletekből, az erekből, az idegekből, a szemből, valamint az izomzatból.

Hirdetés
Hirdetés
A fejfájásoknak csak jelentéktelen részénél találunk a koponyán belül kimutatható eltéréseket, fejlődési variációkat, traumát követő elváltozásokat, valamint különböző eredetű térfoglalásokat. Környezeti ártalmak, kémiai anyagok ugyanúgy okozhatnak fejfájást, mint a "lelki egyensúlyzavar" testi tünetekben való megjelenése.

A migrén az egyik leggyakoribb típusú fejfájás-roham, a felnőtt lakosság 10 százaléka tapasztalja meg.

Ez az a típusú fejfájás, amely gyakran már gyermekkorban vagy fiatalkorban kezdődik, leggyakrabban 25 és 55 éves kor között fordul elő. Nőknél valamelyest gyakoribb. Jellemzője, hogy kialakulását a beteg gyakran előre megérzi - ún. aurája van. Ilyenkor pl. előfordulhat, hogy elhomályosodik a látás, vagy vibráló fénypontok jelennek meg. 80 százalékban azonban mindenféle bevezető tünet nélkül jelentkezik és néha 2-3 napig is elhúzódhat.

Jellemzői: tipikus féloldali, igen erős, lüktető, terhelésre súlyosbodó fájdalom, melyet gyakran kísér hányinger, hányás, fény- és hangérzékenység.

Kialakulása általában több okra vezethető vissza: lehetnek bizonyos genetikus hajlamosító tényezők és specifikus belső és külső ingerek együttes összejátszása.

Elmondása alapján a fájdalom jellegének megváltozása, illetve az Ön esetében a rohamok szaporodása, súlyosbodása egy olyan jel, amely - annak ellenére, hogy néhány éve kivizsgálták -, azt jelzi, hogy feltétlenül újra orvoshoz kell fordulnia.

Az utóbbi időben egyébként több olyan készítmény került a gyógyszertárakba, mellyel ez a típusú fejfájás (nem típusos fájdalomcsillapítók) is nagyon jól befolyásolható, mérsékelhető, illetve általában meg is szüntethető. A fejfájások kialakulásában gyakran jelentős szerepe van a pszichés stresszállapotnak. Mint tudjuk, nem önmagukban az események stresszesek, hanem megélésük teszi azzá őket. Az, hogy milyen érzéseket vált ki belőlünk az adott szituáció. Ezért a terápia fontos része lehet - pszichiáter és neurológus együttműködésével - a stresszforrást jelentő élethelyzetek felderítése s az ezekhez a megfelelő alkalmazkodást jelentő, vagy adott esetben kellően önérvényesítő magatartás kialakítása, illetve az ellazulás - relaxáció technikájának elsajátítása -, mely egy kiegészítő pszichoterápiás kezelés célja lehet.

Veszélyre utaló jelek lehetnek, amellyel feltétlenül orvoshoz kell fordulni, valamennyi az alább felsoroltak közül:

  • hirtelen kezdődő fejfájás

  • progresszív (előrehaladó, súlyosbodó) jelleg

  • fizikai erőkifejtés, köhögés, erőlködés és/vagy szexuális aktivitás után induló fejfájás

  • a fejfájással járó olyan tünetek, mint az aluszékonyság, a zavartság, az emlékezetzavar, az általános rossz közérzet, az izom- és ízületi fájdalom, a láz, a fokozódó látászavar, a zsibbadás, a gyengeség,  az egyensúlyzavar

  • 50 éves kor felett kezdődő fejfájás

A mindennapi orvosi gyakorlatban a leggyakrabban az ún. tenziós fejfájással találkozunk, amelyre az a jellemző, hogy a mindennapi tevékenységben nem akadályoz, azonban állandó jellegű, tompa, rendszerint kétoldalú és nagyon típusos a feszes nyakizomzat. Furcsa módon a krónikusan fejfájásra szedett bizonyos típusú gyógyszerek szintén kiválthatnak állandó jellegű fejfájást.

Dr. Szabó Gyöngyi, neurológus, pszichiáter, Dr. Piczkó Katalin, pszichiáter szakorvos

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend