Hirdetés

A D vitamin és a rák

Mióta hatásos népegészségügyi kampányok keretében óvják a lakosságot a túlzott napozástól, háromszorosára nőtt a napfénynek tulajdonított bőrrák -elsősorban a melanóma- eredetű halálozás, indítja 2006 szeptemberében a Medical Hypothesis-ben megjelenő tanulmányát Anthony J. Yun, majd így folytatja: A napfény-kerülést ajánló kampányok meglehet, alábecsülték a napfény-függő biológiai folyamatokat, melyek láthatólag védelmet nyújtanak a rák ellen.

Hirdetés
Hirdetés

A meghökkentőnek ható gondolat nem légből kapott: az utóbbi 15 év intenzív kutatásai azt jelzik, hogy a D vitaminhiánynak meghatározó szerepe van a különféle rákok kialakulásában, s megfordítva: a D vitamin véd a rákkal szemben, s rákbetegeknél lassítja a daganatok fejlődését.

Sigismund Peller amerikai orvos már 1937-ben felismerte a napfény rákellenes hatását, és Frank Apperly amerikai patológus 1941-ben különös tanulmányt jelentetett meg a Cancer Research-ben. Felmérve az Észak-Amerikai kontinensen a rákos halálozás gyakoriságát, kimutatta, hogy ez délről északra haladva fokozatosan nő, olyannyira, hogy északon már két és félszer többen halnak meg rákban, mint délen.

Mégis még negyven év kellett, hogy eredményeiket újra felfedezzék. Cedric F. Garland és Frank C. Garland 1980-ban megjelent vizsgálatukban ismét jelezték, hogy a vastagbélrák észak fele haladva egyre gyakoribb, s ennek oka a kevesebb napfény és az emiatt lecsökkent D vitamin szintézis. Az 1990-es évekre jelentek meg azok a nagy felmérések, melyek vitathatatlan összefüggést mutattak ki a mellrák, petefészekrák valamint a prosztatarák és a D-vitamin hiány között. Egy 2002-es kiterjedt kutatás már 14-féle ráktípust hozott összefüggésbe a csökkent mértékű ultraviola B sugárzással.

A napsugárzás rákvédő hatása

A napsugárzás rákvédő hatása egyértelműen a napfény ultraviola B (UVB) sugárzásának hatására termelődő D3 vitaminnak tulajdonítható. A D3 vitaminná alakuló D2 vitamint azonban tejjel, tojással, hallal, teljes kiőrlésű gabonatermékekkel is fogyasztunk, és a D vitaminnak régóta létezik szintetikus változata is. Az újabb kutatások ezért nem a napon töltött idővel kalkulálnak csupán, hanem az össz D-vitamin fogyasztásra koncentrálnak, pl. a vér D-vitamin tartalmának mérésével. Cedric F. Garland a Kalifornia Egyetem professzora 2006-os, majd' 230 vizsgálatot áttekintő összefoglalója szerint meggyőző adatok bizonyítják a D vitamin hiány oki szerepét mellrák, vastagbélrák, prosztatarák és petefészekrák esetében.

A legalacsonyabb D vitaminszintet mutató nőknek ötször nagyobb a mellrák kockázata, agresszívebb a tumornövekedés és rövidebb a túlélési idő, mint a legmagasabb D vitamin szintet mutatóknál. Prosztatarák esetén hasonló eredményeket kaptak, egy 19 000 fős vizsgálatban, azokban a fiatal férfiakban, akiknek vérében a szükséges D-vitamin mennyiségnek csak a fele volt kimutatható, a későbbiekben hatszor valószínűben fejlődött ki prosztatarák. Egy több évtizedes követéses vizsgálatban a vastagbélrák kockázata kétszeres volt az alacsony D vitamin szintet mutatók körében. A D vitaminhiány következtében kialakuló rákban óvatos becslések szerint is évente 20-30 000 ezer ember hal meg az USA-ban.

D vitamin

D vitamin hiányban szenved becslések szerint a Föld északi féltekéjén élők legalább 40-50%-a, különösen a téli hónapokban. A D vitamin évszaki ingadozásának komoly egészségügyi hatása van, a nyáron diagnosztizált rákok esetén megfigyelték a kedvezőbb lefolyást, és a hosszabb túlélést. Mivel a napsugárzás az egyik legfontosabb forrása a D vitaminnak, minden olyan faktornak komoly hatása van a D vitaminszintre és így a rákkockázatra, amely befolyásolja a napon töltött időt, ill. a napfény hasznosítását. A napos Ausztráliában és Új-Zélandon végzett vizsgálatok szerint az idős emberek 70-80%-ánál D vitaminhiány mutatható ki.

Egy 2006-os holland vizsgálatban több ezer idős férfit és nőt hat éven át követve kiderült, hogy a vizsgálat indulásakor alacsony D vitamin szintet mutatók háromszor valószínűbben kerültek végleges intézeti ellátásba, és 60%-kal valószínűbben haltak meg. A bőr pigmentáltsága is sokat számít, aki már lebarnult, kevésbé hasznosítja a napsugarakat. Amerikai feketék körében a D vitaminhiány vészes méreteket öltött és a D vitaminhiánnyal kapcsolatba hozható rákfajták 1.5-2-szer gyakoribbak a körükben. Meglepő módon az elhízás mértékében csökken a D vitaminszint, a legalattomosabb kockázati tényező azonban genetikai eredetű. Kiderült, hogy a testben majd minden sejt tartalmaz receptorokat a D vitamin felvételére, ám ezeknek több változata létezik. Egy elterjed, a lakosság 35%-ban megfigyelhető változat alacsonyabb D vitaminhasznosítással jár, s az ilyen személyek kétszer valószínűbben kapnak prosztata/ill. mellrákot és a betegség során kétszer valószínűbben alakul ki rákos áttét.

Napozás káros vagy mégsem?

A népegészségügyi ajánlások gyakran évtizedes lemaradásban vannak a tudományhoz képest. Napjainkban veszélyesnek tekintik a napozást, különösen a déli órákban, s a napozószerek forgalma csúcsokat dönt. William Grant és Michael Hollick professzorok 2005-ös összefoglalójukban rámutatnak, hogy a hasznos UVB és a káros UVA sugárzás aránya éppen a déli órákban a legkedvezőbb. A D vitaminhiány egészségügyi kockázatainak ismeretében az utóbbi pár évben sorozatban jelennek meg a rákkutatás és közegészségügy szaklapjaiban az ajánlások újraértékelését sürgető tanulmányok. A napsugárzás bőrrák keltő hatását az 1980-as években tett megfigyelésekre alapozták. Az újabb elemzések ezeket az évtizedek óta forgalomban levő feltevéseket cáfolni látszanak.

Az European Journal of Cancer-ben 2004-ben megjelent vizsgálat szerint csupán a 15 éves kor után elszenvedett legalább tíz komoly leégés mutatott összefüggést a fokozott melanóma kockázattal, de nem volt kapcsolat az élet során napon töltött órák, vagy a szabad ég alatt űzött foglalkozások és a melanóma kockázat között. Egy 2005-ös amerikai vizsgálatban újraelemeztek 528, a '80-as években diagnosztizált melanómás esetet, s kiderült, hogy annál tovább éltek a betegek, minél többet napoztak életükben.

Egy 26 000 melanómás esetet feldolgozó ausztrál vizsgálat szerint a nyáron diagnosztizált melanómások 30%-kal valószínűben gyógyultak fel, mint a téli esetek. Kutatók arra figyelmeztetnek, hogy az elsietett nap-ellenes kampányokat olyan elemzésekre alapozták, melyek nem vették figyelembe a bőrtípust és egyéb kockázati tényezőket. Jörg Reichrath a Hamburg/Saar Egyetemi Klinika professzora 2006-os tanulmányában arra inti bőrgyógyász kollégáit, moderált védekezést javasoljanak a Nappal szemben, mert a D vitamin hiánynak jóval nagyobb a kockázata, mint a napozásnak. Bár a szakértők körében is tanácstalanság tapasztalható abban a kérdésben, mennyi is az elég, véleményük abban egybecseng, hogy kockázati alcsoportokra kell megfogalmazni a napozás szabályait, és mindenképen be kell építeni az irányelvekbe a D-vitamin kutatás eredményeit.

Könnyebb a helyzet a táplálékkal és étrend-kiegészítőkkel bevitt D vitamin mennyiségére tett ajánlásokkal. A kutatások fényében mára kiderült, hogy a manapság forgalomban lévő napi ajánlott D vitamin mennyiség kevés, legtöbb szakértő egy átlagos felnőtt esetén napi 1000-2000 NE (Nemzetközi Egység) mennyiség bevitelét tartja szükségesnek.. A cikk folytatását illetve a teljes cikket idekattintva olvashatja el

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend