Hirdetés
A cukortartalmú ételek szerepe a testtömeg-szabályozásban

A cukortartalmú ételek szerepe a testtömeg-szabályozásban

A cukrokat még manapság is sokan hibáztatják a testsúlyuk növekedéséért, illetve az elhízottságukért. Ennek egyik oka az a tévhit, hogy azok az ételek, amelyek cukrokat tartalmaznak, egyben a zsírok első számú szállítói is. Írásunkban sorra vesszük a cukor azon hatásait, amelyek a testtömeg növekedését érinthetik. Továbbá a legújabb kutatásokra támaszkodva azt is bemutatjuk, hogy mindazok az ételek, melyek cukrot és zsírt is tartalmaznak egyszerre, csupán kis részét teszik ki a mindennapokban elfogyasztott teljes zsírmennyiségnek.

Hirdetés
Hirdetés

A cukorfogyasztás és a testsúly viszonya

A cukor a többi szénhidráthoz hasonlóan négy kcal energiát szolgáltat grammonként. Ez hozzávetőleg fele a zsírok által kibocsátott kalóriáknak. (A zsíroké 9 kcal/ gramm.) Azonban e beszédes számoktól függetlenül a táplálkozási hatásokról szóló vitáknak nem kellene kizárólag az elfogyasztott kalóriákon alapulniuk, hiszen sok egyéb faktor is számításba jöhet.

Példának okáért a különféle táplálékoknak egymásétól igen eltérő hatása van az anyagcserére, és ennek nyomán az energiabevitelre és a testtömegre is. A táplálékok befolyása az éhség-, illetve a jóllakottságérzésre nagyon fontos a kívánatos testtömeg szempontjából. Régóta tudjuk már, hogy a zsírok tartósabb jóllakottságérzést keltenek bennünk, mint a szénhidrátok. Azt azonban csak az utóbbi évek kutatásai mutatták ki, hogy a szénhidrátok a pszichológiai és a fiziológiai mechanizmusokban hamarabb meghozzák a telítettségi érzetet, mint a zsírok.

Arra is fényt derült, hogy az édes szénhidrátok növelik az ízérzetet, segítségükkel más ételek ízét is jobban érezzük. A táplálkozástudománnyal foglalkozó szakemberek feltételezik, hogy a mérsékelt cukorfogyasztás végül is nem vezet kövérséghez, hiszen a cukrokat tartalmazó ételek és italok napi étrendünkbe illesztése erősen limitált azáltal, hogy igen hamar jóllakottságérzést keltenek bennünk.

Széles körben elterjedt hiedelem az is, hogy a cukornak erős képessége van arra, hogy zsírrá alakuljon a szervezetben. Ez az állatkísérletekkel igazolt transzformáció például a rágcsálókban megtörténik, de nem feltétlenül valósul meg az emberben. Átlagosnak nevezhető étkezési szokások esetében a zsírnak a szénhidrátokból történő szintézise az ember szervezetében elhanyagolható mennyiségű. Ennek legfőbb oka az, hogy a szénhidrátok előbb oxidálódnak, mint a zsírok.

A cukortartalmú ételek szerepe a testtömeg-szabályozásban

Az epidemiológia olyan választ is kínál a cukornak a testsúlyra gyakorolt hatását illetően, hogy a cukor fogyasztása éppen fordítva felelős az elhízásért, viszont a zsírfogyasztás kérdőre vonható minden nem kívánt, felesleges kilogrammért.

Az arra vonatkozó vizsgálatok, hogy mit fogyasztanak a különböző testsúlyú emberek, szintén azt mutatták, hogy a túlsúlyos felnőttek jobban kedvelik a magas zsírtartalmú ételeket.

Ezek a megfigyelések vezettek ahhoz a konklúzióhoz, hogy a cukor a zsíroktól eltérően nem játszik oly meghatározó szerepet az elhízásban. Sőt, ezzel éppen ellentétben a cukor, más szénhidrátokhoz hasonlóan, nagyon is hatásos lehet abban, hogy kontrolláljuk a testsúlyunkat.

Valóban a cukor lenne a zsír szállítója?

Gyakran hangzik el ez a kritika a cukorral szemben. Azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy a fő cukorforrások alig tartalmaznak zsírt, és igaz ez fordítva is.

Az Egyesült Királyságban a táplálkozási szokásokról végzett egyik legutóbbi vizsgálat szerint az öt legmagasabb cukortartalmú ételfajta 62 százalékát fedezte a teljes cukorbevitelnek, s mindössze 12 százalékát a teljes zsírbevitelnek. Ellenben az öt legfontosabb zsírbeviteli forrás 75 százalékát fedezte a teljes zsírbevitelnek és csupán 15 százalékát a teljes cukorbevitelnek. Ezek az eredmények egybevágnak egy friss belga kutatás megállapításaival.

E szerint a legfontosabb zsírbeviteli források maguk a zsírok és az olajok (50 százalék).   Ezután következnek 27 százalékkal a húsok és a szárnyasok, majd 9 százalékkal a sajtok és a tojás. Azok az ételek, amelyek cukrot és zsírt is tartalmaznak, így például a kekszek és a cukrászsütemények, nem járultak hozzá jelentős mértékben az összzsírbevitelhez (2-5 százalék).

Hasonló sorrendet állapít meg a brit vizsgálat is, amely szerint a húsfélék, a kenhető zsírok és tejek a bevitt teljes zsírmennyiségnek legalább a feléért felelősek, míg a cukrászsütemények és a desszertek 6 százalékot, a kekszek és a snackek 10 százalékot tesznek ki.

Azok az ételek, amelyek zsírban és cukorban egyaránt gazdagok, a bevitt ételféleségeknek csupán a kisebbik részét teszik ki. Ezt illusztrálja az a fordított kapcsolat is, amely a cukor és a zsírfogyasztás között kimutatható. Azok az ételek, amelyek cukorban gazdagok, de szegények zsírban, igen alkalmasak arra, hogy segítsenek bennünket saját testsúlyunk szabályozásában.

Az utóbbi esztendőkben Európa-szerte elvégzett vizsgálatok arra is fényt derítettek, hogy azok a régebbi diétás tanácsok, amelyek a zsír- és a cukorbevitel egyidejű és nagymértékű viszszafogását javasolták, utópisztikusak, mert nem lehet az egyik fogyasztását a másik növelése nélkül visszafogni. A legújabb táplálkozástudományi kutatások kimutatták, hogy a legtöbb felnőtt túlságosan sok húst és zsírt fogyaszt. A belga és francia felmérések igazolták, hogy a zsírfogyasztás átlagosan 30 százalékkal magasabb annál, mint amit kívánatosnak tartanak. A szénhidrátfogyasztás viszont alacsonyabb az ajánlottnál, méghozzá körülbelül 25 százalékkal.

Forrás: Cukoripari Egyesülés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend