Hirdetés
A civilizáció betegsége, a reflux

A civilizáció betegsége, a reflux

A reflux szó visszafolyást jelent. Fiziológiásan is előfordul, de ha gyakori és nagyobb mértékű (pl. túl sok és túl gyakori kávé- vagy teafogyasztás, szaliciltartalmú gyógyszer szedése, szűk ruha viselése, hirtelen és gyors evés, lefekvés előtti étkezés miatt), akkor a gyomorsav visszafolyása égő érzést okoz.

Hirdetés
Hirdetés

"Ég a gyomrom!" felkiáltással ilyenkor a legtöbb ember szódabikarbónáért nyúl. Ha ez a kellemetlen érzés csak ritkán "jön elő", talán ez a háziszer vagy bármely vény nélkül kapható savlekötő segíthet, ám ha e tünet egyre gyakrabban jelentkezik, már felmerülhet a refluxbetegség gyanúja, amelyet már nem lehet "házilag" kezelni.

Kevesen tudják, hogy a "gyomorégés"-érzet valójában nem is a gyomorból, hanem a nyelőcsőből ered. Kiváltó oka, hogy a gyomorszáj záróizmai nem zárnak jól, ezért a gyomorsav rendszeresen feljön a nyelőcsőbe és marja, égeti azt.

Mint dr. Tóth Éva gasztroeneterológus főorvos mondja, a nyelőcsőbe visszajutó savanyú gyomornedv a garatig is feljöhet, és itt a nyálkahártyát is károsíthatja. A betegség előrehaladtával ez nyelési nehézséget, fájdalmat, torokfájást, rekedtséget, gyulladásokat, idült hörghurutot, krónikus (éjszakai és reggeli) köhögést, súlyosabb esetekben pedig asztmaszerű panaszokat, nyelőcsőszűkületet, -vérzést, a szívinfarkusra hasonlító, ám nem szíveredetű mellkasi fájdalmakat, illetve akár visszatérő tüdőgyulladásokat is okozhat. Az sem ritka, hogy a beteg gyomra fáj étkezés előtt, esetleg étvágytalan, kevés étel elfogyasztása után is telítettnek érzi a bendőjét, émelygés, hányinger fog-ja el.

Hajlamosító tényezők

A refluxosok száma évről évre növekszik szerte a világon. Erre az emésztőszervi megbetegedésre ugyanis hajlamosít a túlsúlyosság (a pocakos embereknél megnövekszik az ún. hasűri nyomás, magas a rekeszállásuk), a rendszertelen táplálkozás, az ülő életmód (egyre több a refluxbeteg kisiskolás, de tizenhuszonéves diák is, s az ülőmunkát végzők, a sokat volán mögött ülők ugyancsak a potenciális vagy lehetséges refluxosok közé tartoznak).

A divatos "szenvedély" a dohányzás, a túlzott alkohol-, a tea-, kávéfogyasztás, sőt a szalicilát tartalmú fájdalomcsillapítók, de az altatók és a nyugtatók is irritálják a gyomor nyálkahártyáját. Utóbbiak például úgy, hogy "ellazítják" a gyomorszájat, ezért aki túl hosszú ideig szedi ezeket a szedatívumokat, azoknál megnő annak az esélye, hogy a refluxátum (a gyomorsavval kevert ételmaradék) a légutakba kerüljön.

A civilizáció betegsége, a reflux

Nem régi a felismerés, hogy az időskori ismétlődő tüdőgyulladások mögött refluxbetegséget kell keresni. Kevéssé köztudott, hogy a csecsemőket ugyancsak nem kerüli el a reflux. Az étvágytalanság, a gyakori légúti tünetek, esetleg "bukáshajlam", az étkezések utáni hányások önmagukban is e betegség meglétére utalhatnak. (Igen fontos a babák étkezések utáni böfiztetése, hiszen a csecsemő gyomorszája még nem zár jól, ezért ha etetés után rögtön lefektetjük, visszabukja a tejjel kevert gyomorsavat!)

A nagyobb gyerekek refluxtünetei a felnőttekéhez hasonlítanak, a kezeletlen betegségnél pedig a felnőttekéhez hasonló szövődmények is kialakulhatnak. A csecsemők és kisgyerekek panaszainak, tüneteinek kivizsgálása nagyon fontos és olykor halaszthatatlan még akkor is, ha az sokkal időigényesebb, mint a felnőttek refluxbetegségének feltárása.

Felismerés és kezelés

Egy nemrégiben végzett egészségfelmérés adatai szerint hazánk lakosságának 55 százaléka szenved a refluxbetegség tüneteitől, ám többségük nem is gondol arra, hogy szakorvoshoz, gasztroenteorológushoz kellene fordulnia. Pedig az időben felismert és kezelt reflux jól _ gyógyszerrel, az életmód és táplálkozási szokások megváltoztatásával _ gyógyítható és karbantartható. Az enyhébb és közepesen súlyos refluxbetegség gyógyításánál használt gyógyszerek közül hatékonyak lehetnek azok, amelyek a savat "kötik" le, illetve azok, amelyek a savtermelést gátolják.

A nyelőcsőreflux időben történő felismerésével és kezelésével elébe lehet menni a nyelőcsőgyulladás, -szűkület, illetve a nyelőcsőrák kialakulásának. Súlyosabb esetekben szóba jöhet a laparoszkópos műtéti megoldás is.

A gyomor betegségei közül a fekélybetegség keletkezésében is szerepe van a gyomorsavnak, ugyanis a fekély keletkezésében fő szerepet játszó Helicobacter pylori savas közegben tud megélni, tenyészni. A szakorvosok a nyombél- és gyomorfekélyt összefoglaló néven ún. peptikus (emésztéses) fekélynek nevezik. A nyombélfekély gyakoribb, mint a gyomorfekély, s a gyomrot közvetlenül követő vékonybél első néhány centiméteres szakaszán alakul ki. Bizonyos hatások baktériumfertőzés nélkül is hozzájárulhatnak a gyomorfekély kialakulásához. A gyógyszerek közül a szalicilátok, a nem szteroid gyulladásgátlók fekélyeket okozhatnak.

Tóth főorvos asszony igen fontosnak tartja, hogy sürgősen forduljunk szakorvoshoz, amennyiben gyakran érzünk gyomorégést, vagy éjszaka gyomofájásra ébredünk, ha naponta többször is fájlaljuk a gyomrunkat, ha éhségérzetünk is, étkezésünk is gyomorfájással párosul. Ne várjunk addig, míg az étkezéseket követő hányinger, hányás jelentkezik. A fekélybetegségek ugyanis a kezdeti stádiumban gyógyszeres kezeléssel hatékonyan gyógyíthatók. A gyomor- és nyombélfekély kezelésének egyik legfőbb célja a helicobacter pylori kipusztítása, és másodlagosan a gyomor savtartalmának csökkentése.

Nem szükségszerű tehát a betegnek eljutnia sem a műtőig, sem a vérzésekig vagy a perforációig. Egyébként a gasztroenterológus a sokak által rettegett gyomortükrözést (gasztroszkópiát) a legpontosabb diagnosztikai eljárásnak tartja, ám az együttműködő páciens maga is sokat tehet azért, hogy a vizsgálat minél gyorsabb legyen és a lehető legkevesebb kényelmetlenséggel járjon. Arról, hogy milyen vizsgálati módszerek jöhetnek szóba, természetesen elsősorban a beteg kora, állapota, panaszainak jellege és fennállásuk időtartama alapján dönt a szakorvos.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend