Hirdetés
5 dolog, amit nem tudtál a füledről

5 dolog, amit nem tudtál a füledről

A fül az egyik legcsodálatosabb érzékszervünk. Egyesíti magában a halló- és az egyensúlyozószervet, de nem csupán biológiai funkciókat lát el. Hiszen füleink segítenek abban, hogy egymással kommunikáljunk, és élvezhessük a zene nyújtotta örömöket. Általában nem sokat tudunk róla, pedig sok különlegességet rejt.

Hirdetés
Hirdetés

Testünk legapróbb csontjai

Az emberi test legkisebb csontjait a középfülben találjuk. A dobüregben lakozó hallócsontocskák nevüket az alakjukról kapták: a kalapács 8mm, az üllő 3 mm, a kengyel csupán 3,5 mm hosszú - átlagosan. A dobhártya által felvett rezgések a hallócsontocskák közvetítésével jutnak el a belsőfülhöz. Az ízületesen kapcsolódó csontocskákat két izom működteti. A kalapácshoz rögzült dobhártyafeszítő izom szabályozza a dobhártya feszességét, a kengyelizom pedig megakadályozza, hogy túl erős rezgések érjék a belsőfület. Ha ez az izom megbénul, a legkisebb zörejeket is nagyon erősnek érzékeljük.

Egy életen át növő fülkagylók

Széles körben ismert, hogy a fülkagylók egész életünkben növekednek, de hogy mi ennek az oka, arról megoszlanak a vélemények. Még ha nem is tudnánk erről a bosszantó tényről, bizony észrevesszük, hogy nagyszüleinknek sokkal nagyobbak a fülei, mint a fiatalkori fotóikon. Mi is feltehetjük hát a kérdést, akár a mesében: „Nagymama, miért olyan nagyok a füleid?” Egy dán szaklapban megjelent tanulmány szerint a jelenség azzal magyarázható, hogy a hallás romlik az életkorral, és a fül ezt úgy igyekszik kompenzálni, hogy a fülkagyló egyre nagyobb lesz, és tölcsérként funkcionál, hogy hatékonyabban vehesse fel a hangokat. Egy jóval hihetőbb magyarázat szerint azonban a fülnövekedés hátterében a rugalmasságért felelős kollagén lebomlása áll, és mivel ez a folyamat a korral együtt fokozódik, a fülünk nyúlik és megereszkedik.

5 dolog, amit nem tudtál a füledről

Miért szédülünk, ha forgunk?

A fülünk nem csak a hallás szolgálatában áll, hanem azért is felelős, hogy minden helyzetben megtarthassuk egyensúlyunkat. Az egyensúlyozásban segítenek a belső fülben található ún. félkörös ívjáratok. Ezek érzékelik fejünk forgó mozgását. Ezeket a csatornák folyadékkal teltek, belső oldalukat pedig apró szőrszálak borítják. Amikor a fejünk elmozdul, a folyadék is áramlani kezd, ami az érzőszőröket ingerli. A keletkezett ingerületet az egyensúlyozó ideg vezeti az agyba, az pedig üzenetet küld az izmoknak, hogy megtartsák az egyensúlyunkat. Amikor gyorsan forgunk, és a megállás után szédülünk, az azért van, mert a félkörös ívjáratokban lévő folyadék továbbra is gyorsan áramlik, és azt az üzenetet küldi az agynak, mintha még mindig forognánk. Amikor a folyadék mozgása leáll, a szédülés is elmúlik.

Őseink titkát rejtő fülzsír

A fülzsír nem tartozik a legnépszerűbb társalgási témák közé, jóllehet sok furcsaságot rejt. A múltban cserepes ajkakra használták balzsamként, de sérülésekre is alkalmazták, mivel baktériumellenes enzimet tartalmaz. Az újabb felfedezések közé tartozik, hogy stressz hatására nem csak az izzadás fokozódik, hanem a fülzsír termelődése is.  Alapvetően két típusú fülzsír létezik, a nedves és a száraz. Előbbi a kaukázusi és afrikai emberekre, utóbbi az ázsiai népekre és amerikai őslakosságra jellemző. Mivel a fülzsír-típusok egy adott génhez köthetők, a kutatók a fülzsír alapján tanulmányozni tudják az emberi vándorlások korai szakaszát.

Ha ezek meghalnak, a hallásunk is elvész

Hallóképességünket alapvetően a belsőfülben található szőrsejtek biztosítják. Ezek alakítják át a hangrezgéseket elektromos jelekké, melyek a hallóideg útján az agyba jutnak, ahol hang formájában felismerjük őket. Ezek a szőrsejtek rendkívül törékenyek, és könnyen megsérülhetnek, különösen, ha erős zaj éri füleinket.  A 90 dB-nél hangosabb zajhatás (mint például a metró zaja) már két óra alatt átmeneti károkat és halláscsökkenést okozhat: ilyenkor a szőrsejtek lelapulnak, akár a durván letaposott fűszálak. Általában két nap alatt visszanyerik alakjukat, és újra katonás rendben állnak, de ha hosszú távon kitesszük őket erős zajnak, akkor azzal megöljük őket. Kétéltűeknél és madaraknál a szőrsejtek képesek a regenerálódásra, ezek az állatok új szőrsejteket tudnak növeszteni, ám az emlősöknél, így az embereknél, nem figyelhető meg hasonló jelenség. Ha a szőrsejtek elpusztulnak, akkor az örökre szól, és a halláskárosodás maradandó lesz. Legalábbis egyelőre. Ugyanis a génterápia és az őssejt-kutatások talán egy nap lehetővé teszik, hogy az emberi szőrsejtek is megújulhassanak. De addig is, míg ez megtörténik, nekünk kell vigyáznunk a hallásunkra.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend