Az Alzheimer-kórban nő a vérszegénység kockázata, azonban a kapcsolat bizonytalan, a megerősítéshez további vizsgálatok szükségesek. Az Alzheimer-kór Nemzetközi Konferenciáján, Honoluluban bemutatott ausztrál tanulmány 768 egészséges egyén és a gondolkodás enyhe funkciós zavaraiban szenvedő 133 beteg hemoglobinját hasonlította össze, ezzel párhuzamosan tesztelték a rövid- és hosszútávú memóriát, és a kognitív készségeket.

Szív- és érrendszeri elváltozások, szívbetegség, elhízás és majdani agykárosodás - ezek az életminőséget jelentősen rontó, vagy akár halálhoz is vezető betegségek mind lehetnek az álmatlanság egyenes következményei. Ha időben orvoshoz fordulunk, nemcsak a jó közérzetünket szerezhetjük vissza, de ezeket a súlyos szövődményeket is megelőzhetjük. Magyarországon is csaknem minden harmadik felnőtt küzd azzal a visszatérő gonddal, hogy nehezen tud elaludni, vagy képtelen átaludni az éjszakát.

Reményt adhat az Alzheimer-kórban szenvedőknek az a felfedezés, amely szerint az inzulin jótékonyan hat a memóriára az idős, demens betegek esetében. Elképzelhető, hogy további kísérletek után az orvosok segíteni tudnak az eddig gyógyíthatatlannak hitt betegségben szenvedőknek.

Az időseket sújtó egyik legkomolyabb elváltozás az Alzheimer kór, ami a mentális képességek folyamatos leépülésével jár. A betegség azonban megelőzhető, pár egyszerű módszerrel. Az amerikai Alzheimer Szövetség idén Honoluluban tartotta rendes évi tudományos összejövetelét, amelyen három tanulmány ismertetése jelentette a legnagyobb horderejű eseményt.

Napi két csésze tea segíthet a demencia megelőzésében - derül ki egy új kutatásból. A szakértők azt nem tudják pontosan, miért.

A daganatok fejlődéséhez fontos egyik emberi fehérje segítségével újjáélednek a pusztulófélben lévő növények. Ez azt jelzi, hogy evolúciós kapcsolat van a növények és az emberek között, továbbá egyszerűbbé teszi a fehérje daganatok növekedésében betöltött szerepének tanulmányozását - állítják a Purdue Egyetem kutatói.

Egy apró kapszulát, mely a sárga curry összetevőjét, a kurkumint tartalmazza, jelenleg a vastagbélrák, a psoriasis és az Alzheimer-kór gyógyításában tesztelik.

Tisztelt Szerkesztőség! Édesanyámnál 76 éves korában Alzheimer-kórt állapítottak meg. Teljesen leépült, borzasztó volt végigkövetni a hanyatlását. Én 58 éves vagyok. Az utóbbi években azt tapasztalom magamon, hogy romlik a memóriám, feledékeny, szórakozott lettem. Ez azért is kínos, mivel vezető beosztásban dolgozom (fokozott elvárásoknak, nagy stressznek vagyok kitéve). Öröklődik-e ez a betegség? Mik az Alzheimer-kór tünetei, hogyan állapítható meg a diagnózis?

A félelmetes Alzheimer-kórról adott interjú dr. Kovács Tibor a Pozitron- Diagnosztika Központ orvosa.

Az Alzheimer-kór az idősödők betegsége, amelyet meggyógyítani nem, de kezelni lehet. Fontos, hogy a betegre a családtagok kellő figyelmet fordítsanak, mert a beteg mentális állapotát szerettei törődése kedvezően befolyásolja. Az Alzheimer-kór okozta emlékezetvesztést, feledékenységet az agy tornáztatásával, illetve speciális gyógyszerekkel késleltetni, lassítani lehet.

Az enyhe memóriahanyatlás mindig kapcsolatba hozható az agyszövet rendellenességeivel. Elfelejteni valakinek a nevét, a kocsink parkolóhelyét, vagy nem emlékezni, hová raktunk egy kulcscsomót - ezek a jelenségek felnőttkorban gyakran előfordulnak, azonban a legújabb eredmények szerint nem tekinthetők normálisnak.

Az Alzheimer-kór gyógyítására vagy lassítására jelenleg nincs alkalmas gyógyszer vagy más terápiás lehetőség, a betegség egyes tünetei ugyanakkor kezelhetők, ám a kezelés szempontjából döntő jelentőségű az Alzheimer-kór korai felismerése

Korábban azt gondolták, hogy a mobiltelefonok használata hosszútávon agydaganatok kialakulásához vezethet, azonban egy új tanulmány szerint a rádióhullámok megvédhetnek az Alzheimer-kórtól, sőt, vissza is fordíthatják a betegséget - legalábbis egerekben.

Bárkivel előfordulhat, hogy néha elfelejt valamit megcsinálni vagy elfelejti a munkatársa nevét, esetleg nem tudja, hova is tette a lakáskulcsát vagy a mobiltelefonját. Az Alzheimer gyógyíthatatlan betegség, de a folyamat lassítható.

Fáradtság, ingerlékenység és feszültség - ezek az álmatlanság következményei. Hosszú távon pedig agyi károsodáshoz vezethet az alváshiányos életmód. Szakember segítségével azonban megelőzhetőek a szövődmények. Magyarországon minden harmadik felnőtt ember küzd azzal a ténnyel, hogy nehezen tud elaludni, vagy képtelen átaludni az éjszakát. Pedig az álmatlanság következményei amellett, hogy rontják az életminőséget, halálhoz is vezethetnek.

Azoknál a férfiaknál, akik hosszú távú béta-karotin pótlást kaptak, lassabb szellemi hanyatlást észleltek, állítja egy amerikai tanulmány.

Sokan döntenek a fogyókúra mellett, de minden épeszű ember aggódik amiatt, hogy a diéta rossz hatással lesz az agyműködésre. Valójában sok tanulmány kimutatta, hogy a kalória-, szénhidrát- és zsírszámlálgatás elvonja a figyelmet, akár olyan mértékben is, ami már a rövid távú memória rovására megy. Amit megeszünk, az sokkal elemibb szinteken is befolyásolhatja az értelmi képességeinket. Íme az agy táplálásával kapcsolatos öt legfontosabb tudnivaló.

Ausztrál és amerikai kutatók úgy vélik, sikerült izolálniuk egy olyan új mechanizmust, amellyel az agyunk tanul és emlékeket tárol. Az eredmény segíthet az agysérülések- és rendellenességek kezelésében. Bryce Vissel, a sydney-i Garvan Intézet kutatója szerint a felfedezés megkérdőjelezi az agy információkódolásáról- és megragadásáról szóló, régóta elfogadott elméletet.

Nagy dózisú napi B-vitamin bevitellel felére csökkenthető az agysorvadás mértéke az Alzheimer-kór előjeleivel rendelkező idős emberekben. Az öregedés természetes velejárójának számító agysorvadás gyorsabban zajlik le az Alzheimer-kór és a demencia más típusainak előjeleként számon tartott enyhe kognitív zavarban szenvedő emberek esetében.

Egy sejt is képes a mindennapi élet szempontjából kulcsfontosságú információt tárolni rövid távon - állítják amerikai kutatók. A rövid távú memória működésének megértésének segítségével pedig akár az Alzheimer-kór titkait is meg lehet majd fejteni.

Állatkísérletekben a C-vitamin képes megszüntetni az Alzheimer-kór okozta elváltozásokat. Svéd kutatók nagy figyelmet keltő eredményeit a Journal of Biological Chemistry közölte

Egy új amerikai tanulmány állatkísérletekben összefüggésbe hozta a szaglásvesztést az Alzheimer-kór legjellemzőbb jelével, az agyban kialakuló amiloid plakkokkal. A kutatók úgy vélik, hogy a betegség gyakori tünete, a szaglásvesztés lehetőséget ad a korai diagnózisra.

Apró kis sejtek, amelyek az orvostudomány fejlődésével csodás gyógyulást eredményezhetnek. Az őssejt-terápia óriási lehetőségeket rejt magában, segítségével többek között olyan súlyos betegségek gyógyítására nyílhat lehetőség, mint a rosszindulatú daganatok, az autoimmun- betegségek, az agyvérzés, vagy a Parkinson-kór.

A tamagocsi óta tudjuk, hogy a gyerekeket rendre, rendszerre lehet szoktatni, ha kis kedvencükről nekik maguknak kell gondoskodniuk. Ráadásul az elektromos háziállat - ha még emlékeznek rá - nem hullajtotta a szőrét, az eledele sem került pénzbe, ezenkívül nem nőtt meg. Ezek voltak a praktikus oldalai.

Szeptember 21.-e az Alzheimer-kór világnapja: egy német pszichiáter és neuropatológus, Alois Alzheimer 1906. november 3-án mutatott be egy speciális esetet. Egy 51 éves nőbetegén viselkedési és memóriazavarokat figyelt meg, melyek folyamatosan súlyosbodtak, majd a nő öt évvel későbbi halála után a neuropatológiai vizsgálat jellegzetes elváltozásokat mutatott az agyszövetben. Alzheimer azt állította: a beteg tünetei és az agyi elváltozások között oksági kapcsolat van. A korszakalkotó doktor szenilis demenciának nevezte el az újonnan felfedezett betegséget, amit ma Alzheimer-kórnak hívunk. A betegség jellemzőit és az általa körvonalazott népegészségügyi problémát dr. Káposzta Zoltán neurológus főorvossal jártuk körül.

Tudósok rájöttek arra, hogyan lehet megfiatalítani az elöregedett izmokat. A szakembereknek sikerült megerősíteniük az állatok őssejtjeinek képességét a tönkrement szövetek újjáépítésére. A felfedezés áttörést hozhat az Alzheimer- és a Parkinson-kór kezelésében.

Reményt nyújthat az Alzheimer-kóros betegeknek a nikotintabletta, a dohányzás ugyanis javítja a memóriát és a koncentrációs képességet - bizonyították be brit kutatók patkánykísérletekkel.

A curry egyik alkotóeleme segíthet megkeresni és elpusztítani a kemoterápiának ellenálló rákos sejteket. Mindez nagyban növelheti a kemoterápiás kezelések hatékonyságát és segíthet a rákos betegség újbóli kialakulásának megelőzésében. A Leicester Egyetem kutatói a kemoterápiának ellenálló sejtek feltérképezésére kurkumint, a kurkuma gyökér kivonatát használtak, mely egyúttal a curry fő összetevője is.

Az amerikai Johns Hopkins Kórház orvosai megállapították, hogy a magasvérnyomás-betegség gyógyszerei, főként a vízhajtók jelentősen mérsékelhetik az Alzheimer-kór kialakulását.

Egy kaliforniai orvoscsoport szerint a vércukorszintet szabályozó gyógyszerek az elbutulástól is védenek.

Forradalmi jelentőségű diagnosztikai módszert dolgoztak ki a tudósok az Alzheimer-kór korai felismerésére: egy vérvizsgálat kimutatja, veszélyeztetett-e a páciens, már hat évvel azelőtt, hogy szervezetében kifejlődne a betegség.

Úgy gondolják queenslandi tudósok, hogy a méhek agyában lehet valami, aminek segítségével kezelni lehet a Parkinson- és az Alzheimer-kórt, a stroke-ot és a depressziót.

A jövőben nem szabad emberszabású majmokon laboratóriumoki kísérleteket végezni - szavazott az Európai Parlament az Európai Bizottság erre vonatkozó törvényelőterjesztése mellett.

Magyarországon a Parkinson-kóros betegek becsült száma 20-30 ezerre tehető, s mintegy 50-70 százalékuk részesül kezelésben. A napi egyszeri adagolású szer jelentősen megkönnyíti a terápia követését, s azonos terápiás hatékonyság mellett lehetővé teszi a bevitt tablettamennyiség csökkentését.

Emberi mivoltunk kulcsa az agy. Világszinten is jelentős eredményeket mutatnak fel magyar kutatók - véli Freund Tamás a hazai Agykutatás Hete rendezvénysorozat alkalmából. Az Agykutatás Hetét - angol nevén a Brain Awareness Weeket - éppen 15 éve alapította a nemzetközi Idegtudományok Társasága és a DANA Alliance for Brain Initiatives.

A Helsinki Egyetem Idegtudományi Központjának kutatási projektje fényt derített az emberi agy vizuális ingereinek memórianyomát fenntartó idegi mechanizmusokra. Az eredmények szerint a munkamemória fenntartása összefügg a neuronok szinkronizálásával, mely elősegíti az agy különböző részei közti kommunikációt. Az agyi területek interakcióinak alapján még az is lehetséges, hogy előrejelezzék az illető egyéni munkamemória-kapacitását.

Egy amerikai tudós teljes DNS-ét megvizsgálták olyan génekért, melyek a jövőben esetlegesen kialakuló betegségeit jelezhetik előre. Stephen Quake genetikai profilját megvizsgálták több tucat betegséggel (mint például a rák és a cukorbetegség) összefüggő génekre.

Az amerikai bíróság hétfőn ideiglenesen leállította a Barack Obama elnök által engedélyezett embrionális őssejtkutatás szövetségi támogatását azzal az indokkal, hogy az eljárás során emberi embriókat pusztítanak el. Royce Lamberth bíró a kutatásokat ellenző keresztény szervezetnek kedvezett azzal, hogy ideiglenes ítéletével lehetővé tette a felpereseknek ügyük bíróság elé terjesztését.

Az Obama-kormányzat kedden hivatalosan is kérvényt nyújtott be a szövetségi bírósághoz, hogy tegye lehetővé a szövetségi támogatásban részesülő embrionális őssejtkutatások folytatását, amíg a kormány lefolytatja a fellebbezést a tiltó bírósági határozattal szemben.

Az amerikai szövetségi bíróság kedden elutasította a Fehér Ház arra irányuló kérelmét, hogy a fellebbezés idejére függesszék fel az embrionális őssejtkutatás szövetségi finanszírozásának ideiglenes tilalmára vonatkozó határozatot. "A bíróság úgy véli, hogy a felfüggesztés megcsúfolná a Kongresszus akaratát" - áll Royce Lamberth bíró határozatában.

Az amerikai fellebbviteli bíróság meghallgatta a szövetségi kormány által támogatott őssejtkutatás felfüggesztéséről szóló vitát. Az Obama-kormányzat azzal érvel, hogy a tilalom következtében több millió dollárt pocsékolnának el, amit a tudományos kutatásokra fordítottak.

Egy friss jelentés szerint a várható élettartam az Egyesült Államok egész népességét tekintve enyhén visszaesett, kivéve a fekete férfiakat, akik esetében két, két és fél hónapos növekedés tapasztalható. Az amerikai egészségügyi statisztikai központ adataiból kiderült, hogy 2008-ban a várható élettartam az amerikai férfiak többsége esetében 75,3 év volt, ami egytizedes csökkenést jelent a 2007-es adatokhoz képest.