Erkölcsi nevelés vagy hittan

Erkölcsi nevelés vagy hittan

Már második hónapja járunk iskolába, de még mindig sok a kérdés az új köznevelési törvénnyel és annak „végrehajtásával” kapcsolatban. A téma kimeríthetetlen. Most az erkölcsi nevelés vagy hittan problémakörére szeretnék kitérni.

Törvényi háttér

Nézzünk néhány részt a törvényből:

23. Egyházi és magánintézmények működésére, valamint az állami nevelési-oktatási intézményekben megszervezhető hit- és erkölcsoktatásra vonatkozó sajátos szabályok

35. § (1) Az állami általános iskolában az erkölcstan óra, vagy az ehelyett választható, az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan óra a kötelező tanórai foglalkozások része.

35. A pedagógus kötelességei és jogai

d) előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására,

„ Az iskolának reagálnia kell a társadalomból érkező sokféle kihívásra, mindenekelőtt az erkölcsi elbizonytalanodásra. Ehhez azonban olyan pedagógusok kellenek, akik erkölcsi értékeket tudnak felmutatni. A pedagógusképzés az elmúlt időszakban nem törekedett arra, hogy az egyes szaktárgyak mellett megtanítsa a pedagógusjelölteket arra is, hogy miként kell értékeket felmutatni.

Ebből következett, hogy a pedagógusok zömének nem alakult ki igénye arra, hogy a tananyag megtanítása mellett erkölcsi értékeket mutasson fel a diákoknak. Az értékproblémának azonban van egy másik oldala is: a diákokban kialakuló értékrend két irányból is meghatározott. Egyrészt van a belső értékrend, melyet kialakított saját magában, illetve van a külső, amelyet a külvilágból tapasztal, a tanáraitól, szüleitől vagy éppen a szélesebb társadalomból a médiákon, filmeken, reklámokon keresztül.

Erkölcsi nevelés vagy hittan

A belső értékrendet legjobban egy Szent Pál-idézettel lehet jellemezni: az Isten törvénye az ember szívébe van írva.

Ez azt jelenti, hogy az ember alapvető erkölcsi érzékkel és értékrenddel rendelkezik, melyet kétségtelenül lehet alakítani, korrigálni, de csak korlátozott mértékben. A külső értékrend alakítható, hiszen ezt a környezet hatásai építik, plántálják be a felnövő emberbe. Az iskola, a pedagógusok felelőssége, hogy a külső értékrendet milyenné formálja, hogyan növeszti föl, vagy éppen mennyire hozzuk szinkrónba az egyének belső értékrendjével.” (Fodor Gábor)

Mint a fent bemutatott idézetből is láthatjuk, a pedagógus és az erkölcstan, hittan feladata a példamutatás, illetve a „külső értékrend” alakítása lenne.

Gyakorlat és kétségek

A mai gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy ugyanúgy, mint a testnevelést, szakaszosan vezetik be ezt a „tantárgyat”. Ezzel nekem az első problémám az, hogy egy 9. osztályos tanulóval lehet-e ezen a téren dolgozni? Sokkal célszerűbb lett volna – ha már nem egységesen, minden osztályban kell tanulni erkölcstant/hittan – ha csak első osztálytól kezdik, az alsóban be is fejezik, és utána átveszi a helyét a jól bevált osztályfőnöki óra.

Másik gondolatom ezzel kapcsolatban, hogy ahol egy osztályt több tanár is tanít, ott minden tanárnak kötelessége a példamutatás, és erkölcsi nevelés, legyen szó matematikáról, testnevelésről vagy földrajzról, ez nem csak kifejezetten az erkölcstan tanár feladata. Majd jön az ujjal mutogatás, hogy ez nem az én feladatom, hanem a másiké lett volna?

Menjünk tovább ezen a vonalon. Ha elfogadjuk, hogy a belső értékrend csak korlátozottan változtatható meg, a külső alakítható, akkor ez elsődlegesen nem a család feladata? És itt szeretném megemlíteni, hogy ma már Magyarországon is elég összetett egy osztály. Nem azonos kultúrájú helyekről jönnek, nem ugyanazokat az erkölcsi normákat tartják megengedettnek, helyesnek. Persze vannak alapelvek, melyek mindenkire kell,  hogy vonatkozzanak (ne lopj, ne ölj stb.), de vannak különbözőek is, ami egyiknél megengedett, másiknál nem.

Foglalkozzunk a továbbiakban a hittan-erkölcstan problémakörével. Véleményem szerint a hittan oktatását megszervezni is nehéz ott, ahol különböző vallási felekezetekhez tartozó diákok vannak. Miért van joga az egyiknek hittanra járni, a másiknak pedig erkölcstanra kell, mert kisebbségben van.

Miért nem lehet a hittan egy fakultatív tárgy, míg az erkölcstan kötelező, természetesen azonos vezérfonal mellett tanítva?

Nem visszatérve egy régi rendszerhez, ahol megmondják, mikor mit, hogyan kell oktatni, hanem alapelveket adva (pl.: beszéljenek a családról, kövér- sovány gyermek problémájáról, gyermekek közötti különbségekről, hogy mindenki másban jó, a kirekesztésről és még sorolhatnám), mindezt úgy, hogy a tanár az adott csoport problémáira fókuszál, és közösen próbálják megtalálni a helyes utakat. Sokakban felmerül, hogy régen erre volt az osztályfőnöki óra, napjainkban ezzel foglalkozik a drámapedagógia. Miért nem ezeket teszik kötelezővé? A kérdés jogos.

Soraimat egy saját tapasztalattal zárnám: megkérdeztem 5. osztályos keresztlányomat, hogy mivel foglalkoznak erkölcstan órán? Azt felelte, hogy az erkölcs jellemekkel. Valóban ez lenne a tantárgy feladata 5. osztályban?

Kapcsolódó írások
Kérdezzen szakértőnktől
Kapcsolódó gyógynövények
Kapcsolódó betegségek