Hirdetés
Vegye komolyan az emésztőrendszerét!

Vegye komolyan az emésztőrendszerét!

Sorozatunk első részében bemutattuk az emésztőszervrendszer működését, a másodikban pedig az enyhébb, egy-két nap alatt gyógyuló problémákat vettük sorra. Ezúttal a leggyakoribb súlyos emésztőszervrendszeri betegségekre szeretnénk felhívni a figyelmet dr. Bende János gasztroenterológus segítségével.

Hirdetés
Hirdetés

Reflux
A tápcsatorna felső szakaszának működési zavara vezethet ehhez a betegséghez, melynek során a gyomorsav, az emésztőnedvek, a gyomor és a nyombél tartalma - ez utóbbi a refluxátum - visszakerül a nyelőcsőbe. Ez akkor fordulhat elő, ha a nyelőcső alsó szakaszán található izomgyűrű a hasűri nyomás miatt, például egy kiadós étkezés után kinyílik. A savas folyadék visszaáramlása rendkívül kellemetlen tüneteket okoz: gyomorégés a szegycsont mögött, főként étkezések után, mellkasba, nyakba sugárzó égő fájdalom, maró érzés a torokban - savanyú íz a szájban, böfögés, émelygés, hányinger, hasi puffadás, fogszuvasodás, légúti panaszok: köhögés, rekedtség, asztma.

Ételintolerancia vagy -allergia
A köztudatban elterjedt nézet szerint ételallergia gyerekkorban jelentkezhet, de felnőttek körében is felléphet, 2-5 százalékos gyakorisággal. A kivizsgálás során a szervezet által termelt ellenanyag – IgE – szintjét nézik, ez magasabb értéket mutat, arra allergiás a beteg. Felnőtteknél még gyakoribb az ételérzékenység, más néven ételintolerancia, 15-30 százalék körüli gyakorisággal fordul elő. A legismertebb talán a laktózintolerancia, de érzékenység gyakorlatilag bármilyen összetevővel szemben felléphet, amit elfogyasztunk, bár leggyakoribb a tejfehérje-, tojás-, fruktóz-, hisztamin- és a gluténérzékenység. Ez utóbbi nem azonos a lisztérzékenységgel, másnéven cöliákiával, ami egy autoimmun betegség, de nem keverendő össze a búzaallergiával sem, ami egy harmadik kórképet jelöl. Diétával kezelik.

Irritábilis bél szindróma
Bár az IBS, azaz az irritábilis bél szindróma nem gyulladásos bélbetegség, mégis szólunk róla, mert tünetei nagyon hasonlítanak a Crohn-betegséghez, illetve a fekélyes vastagbélgyulladáshoz. Az IBS-ben nem lehet szervi eltérést igazolni, csupán funkcionális zavarról, az egész tápcsatorna mozgásának elégtelenségéről van szó. Alapvetően három fajtája van: a hasmenéses, a székrekedéses és a kevert forma.
A háttérben az áll, hogy a bélrendszer összehúzódásai felerősödnek és gyakoribbá válnak, így a béltartalomnak a vékonybélben töltött ideje lerövidül. Puffadás, gázképződés, hányinger, fejfájás, fáradtság, levertség és szorongás is gyakran tapasztalható.
Az irritábilis bél szindróma kezelése esetenként más és más. Amennyiben megállapítható, hogy mi idézi elő a rohamokat, kerülni kell az adott tényezőt. Székrekedés esetén segíthet a fizikai aktivitás és a fokozott rostbevitel, ellenkező esetben a hasmenés elleni szerek könnyíthetnek a helyzeten.

Vegye komolyan az emésztőrendszerét!

Gyomorfekély
A Helicobacterpylorinak nevezett baktérium a fekélyes betegségek kialakulásáért részben felelőssé tehető. Fekélybetegség persze baktériumfertőzés nélkül is kialakulhat. Ismert a stressz, a dohányzás, a helytelen táplálkozás szerepe. A legtöbb láz- és fájdalomcsillapító szedése esetén hosszabb-rövidebb idő után nő a fekély kialakulásának kockázata.
Gyomortükrözéssel igazolják, kezelni szükséges, mert elhanyagolva szövődményeket okozhat. A legsúlyosabb talán, hogy a gyomorfekélyből rosszindulatú daganat is kialakulhat, szerencsére ez a nyombélfekély esetén nem fordul elő. De mindkettő súlyos, életveszélyes vérzést okozhat vagy átfúrhatja a szerv falát, ez a perforáció.

Epekő
Az epekövesség a népesség kb. 15 százalékát érinti, de a kövek háromnegyed része évekig nem okoz panaszt, ezeket nevezzük néma epeköveknek. A máj termeli az emésztéshez szükséges epét, amelyet az alatta elhelyezkedő epehólyag tárol, majd az epeutakon keresztül a vékonybélbe kerül. Normális esetben 80 százaléka víz, de a benne található anyagokból összeállhat az epekő.
Az epekő jelenlétét ultrahangos vizsgálattal, illetve speciális röntgenvizsgálattal lehet igazolni. A panaszmentes betegeket nem szükséges kezelni, de érdemes évente-kétévente kontrollra járniuk, nehogy a kő miatt kialakult epehólyag-gyulladás daganatos betegséget okozzon.
Ha epegörcs jelentkezik, görcsoldót, fájdalomcsillapítót szabad bevenni, utána pedig néhány nap diéta javasolt. Ha az epekő rendszeresen panaszt okoz, három-négy apró vágáson keresztül eltávolítják az epehólyagot.

Crohn-betegség
A kór többnyire lassan alakul ki, a tünetek sokáig lappanganak, ami megnehezíti a diagnózis felállítását. Az esetek többsége 30 éves kor alatt jelentkezik, a betegség vezető tünete a fogyás, de gyanút kelthet a láz, a visszatérő, görcsös hasi fájdalom, a hasmenés is, különösenha mindezt ízületi, szem- vagy bőrgyulladás kíséri.A Crohn-betegség (gyulladásos bélbetegség) a tápcsatorna bármely szakaszát érintheti, de jellemzően a vékonybélben jelentkezik.
Szegmentális gyulladással jár, azaz a panaszok a bél egyes szakaszain érzékelhetőek: ép és gyulladásos bélszakaszok váltakoznak. Fennáll a veszélye annak, hogy a bél perforál, azaz ki is lyukad, esetleg elzáródik. Ha szükséges, a beteg bélszakaszt takarékosan eltávolítják, de a Crohn-betegség hajlamos a kiújulásra.
A betegséget egyéb kórképek kísérhetik, többi között ízületi gyulladás, a szemfehérje gyulladása vagy az epeutak hegesedéssel járó gyulladása.

Emésztőszervrendszeri daganatok
Ezek a daganatok a betegségek korai szakaszában a legtöbbször semmilyen jellegzetes tünettel nem járnak, így sokszor későn veszik észre. Utalhat rá étvágytalanság, ételundor, gyomortáji kényelmetlen érzés, teltségérzet, fekete vagy véres széklet, illetve más okkal nem magyarázható fogyás. Leginkább az 50 és 70 éves kor fölött jelentkezik, ezért ebben az életszakaszban javasolt a rendszeres (évenkénti) kontrollvizsgálat.

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Pirula Trend